„Buda ostroma (1849)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hello world (vitalap | szerkesztései)
Hello world (vitalap | szerkesztései)
40. sor:
A tavaszi hadjárat során, [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]] felmentése és a cs. kir. csapatok kiűzése után Buda ostroma tűnt a szabadságharc legkönnyebb győzelmének, mind a szabad főváros jelentette politikai vonzatokat, mind a várban található készletek megkaparintása által elérhető katonai eredményeket figyelembe véve. A vár alá felvonuló magyar csapatok a következőképp helyezkedtek el: a [[Kmety-hadosztály]] állt a Vízivárosban, ehhez csatlakozott a Kálvária-hegy és a Kis-Sváb-hegy közötti szakaszon [[Knezić Károly|Knezich Károly]] [[III. hadtest]]e, a Kis-Sváb-hegy és a Kis-Gellért-hegy között [[Nagysándor József]] [[I. hadtest]]e foglalt állást, a Kis-Gellért-hegy és a Duna közötti szakaszt [[Aulich Lajos]] tartotta megszállva a [[II. hadtest]]tel.
 
[[GörgeyGörgei Artúr|Görgei]] 1849. május 4-én egy hadifogoly tiszt útján felszólította a védőket a megadásra, és becsületes hadifogságot kínált cserébe. Hozzátette, hogy Pest felől nem fogja ostromolni a várat, de ha Hentzi mégis lövetné Pestet, úgy ne számítson kegyelemre. Hentzi erre azt üzente, hogy ha Görgei nem hagy fel a falak lövetésével, úgy kénytelen lesz Pestet hatalmas ágyútűzzel elárasztani (Ennek később eleget is tett, és –többek között- megsemmisítette az Al-Dunasor szép klasszcista épületegyüttesét.).
 
Ezt követően Görgei elkezdte az ostrom hadműveleteinek koordinálását.