'''ConwyiConwy vára''' (korábbi nevén ''Conway)'' egyike a legimpozánsabb [[középkor]]i erődítményeknek az [[Egyesült Királyság]] területén. A névadó folyó torkolatának nyugati partján fekszik [[Észak-Wales]]ben. [[I. Eduárd angol király]] építtette miután 1283-1289 közötti hadjáratában meghódította a vidéket. A következő évszázadok során fontos szerepet játszott az angol-walesi háborúkban: 1294-95-ben ellenállt [[Madog ap Llywelyn]] ostromának, majd 1399-ben rövid ideig [[II. Richárd angol király|II. Richárd]] itt talált menedékre, 1401-ben pedig rövid ideig [[Owain Glyndŵr]] walesi csapatai foglalták el. Az [[Angol forradalom|angol polgárháború]] kitörése után [[I. Károly angol király|I. Károlyhoz]] hű csapatok ellenőrizték, de végül 1646-ban a parlament-pártiak elfoglalták. A várat ezt követően leszerelték. A romos épületkomplexum iránti érdeklődés a 18-19. században lendült fel, számos festő és író örökítette meg. A 20. század második felében jelentős régészeti és újjáépítési munkálatokat végeztek, így napjainkban Wales egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága. A két udvarra osztott, nyolc zömök bástya által védett vár érdekessége, hogy itt láthatók Nagy-Britannia első kőből épült [[lőrés]]es [[gyilokjáró]]i valamint itt maradtak fenn a legépebb középkori királyi lakosztályok. 1986 óta a vár három másik várral együtt ([[Caernarfoni vár|Caernarfon]], [[Beaumarisi vár|Beaumaris]] és [[Harlech vár|Harlech]]) a [[Világörökség]] része [[I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban]] gyűjtőnéven.
==Fekvése==
120. sor:
* ''A világörökség'', Mérték Kiadó, Budapest, 2006 ISBN 963-7304-60-6