„Narbonne” változatai közötti eltérés

Az első régészeti emlékek a [[kelták]]ról maradtak fenn; ők nagyjából az [[i. e. 6. századbanszázad]]ban telepedtek le itt, az akkori tengerparton. Az i. e. 118-ban, a hetedik légió letelepítésével alapított Narbo volt a rómaiak első kolóniája [[Gallia|Galliában]]; így ez lett [[Gallia Narbonensis]] provincia székhelye is. A városon átvezető hadi utat Domitius proconsul építtette;, akinek nevét az utat máig Domitius útnakviseli ''(La voie Domitienne)'' nevezik. Nem sokkelsokkal ezután megépült az az akvitániai út és egy sor innen induló, másodrendű útvonal. [[Caius Octavianus Caesar Augustus|Augustus]] császár [[i.  e. 27]]-ben ide helyezte [[Gallia]] [[conventus]]át. Fénykorában, az i. u.a [[2. század]] első felében 35 000 lakosával Narbonne volt Gallia legnépesebb települése. A 2. század közepén egy, tűzvészben a város nagy része leégett, és bár közlekedési csomópont szerepét nem veszítette el, Narbonne hanyatlásnak indult.

462–719 között a [[vizigótok|vizigót]]<!-- ez rövid "i", nem "vízi"! --> királyság fővárosa volt, amíg a [[szaracénok]] el nem foglalták, akiket [[III. Pipin frank király]] űzött ki, 759-ben.

1143-tól a grófság a Narbonnenarbonne-i '''Lara''' család birtoka volt; ez a grófi ház a 15. században [[II. Vilmos narbonne-i gróf|II. Vilmossal]] halt ki.