„Sarlókajsza” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Taz (vitalap | szerkesztései) →Története: link |
Taz (vitalap | szerkesztései) demo |
||
26. sor:
}}
'''Sarlókajsza''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Lužianky'', korábban ''Šarluzky-Kajsa'') község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Nyitrai kerület]]ben, a [[Nyitrai járás]]ban. [[1897]]-ben egyesítették [[Sarlóska]] és [[Kajsza]] községekből
== Fekvése ==
48. sor:
Az egyesítés utáni település továbbra is mezőgazdasági jellegű maradt. Fejlődésére serkentően hatott a Nyitra - Radosnya és az Aranyosmarót - Sarlókajsza vasútvonal megépülése, mely után vasúti csomópont lett.
Nyitra vármegye monográfiája szerint ''"Sarló-Kajsza Sarluska és Kajsza községekből egyesitett tót község, a Nyitra folyó jobb partján, Nyitrától északnyugatra, 7 kilométerre, 546 r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Üzbég. Földesura a nyitrai székes káptalan volt, amelynek itt jelenleg is nagyobb birtoka van. Sarluska már a XII. század elején szerepel „Sarló” név alatt. A XIII. században Kis-, a XV. században pedig Nagy-Sarló néven találunk róla feljegyzéseket, mig Kajsza Mária Terézia idejében praedium volt."'' <ref>[[Borovszky Samu]]: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.</ref>
==Népessége==
1880-ban Sarló 460 lakosából 393 szlovák, 24 német, 14 magyar, 7 más anyanyelvű és 22 csecsemő volt. Ebből 441 római katolikus és 19 zsidó vallású volt. 278 lakosából 237 szlovák, 27 magyar, 5 német anyanyelvű, 2 idegen és 7 csecsemő volt. Ebből 273 római katolikus, 4 zsidó és 1 evangélikus vallású volt.
[[1910]]-ben 1127 lakosából 971 szlovák, 128 magyar, 13 német és 15 egyéb anyanyelvű volt.
[[2001]]-ben 2477 lakosából 2434 szlovák volt.
[[2011]]-ben 2749 lakosából 2663 szlovák volt.
== Nevezetességei ==
| |||