„V. Károly német-római császár” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Ruit hora (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
→‎1516–1529: szülinap
71. sor:
[[1524]]-ben újabb felkelés a német [[Német parasztháború|parasztháború]] robbant ki, amelyet a fejedelmek különböző engedmények után [[1526]]-ban, óriási vérengzések árán<ref>Egyes becslések szerint 300&nbsp;000 paraszt állt fegyverben ekkor, és 100&nbsp;000 fő volt az áldozatok száma.</ref> tudtak leverni.<ref>[http://mek.oszk.hu/01500/01560/html/01.htm Dr. Drábik János: A kamatkapitalizmus és a szervezett pénzhatalom]: „A parasztok, nemesek és értelmiségiek körében egyre nőtt az elégedetlenség az augsburgi Fuggerek ellen. A »fuggern« (fuggerelni) szó szinonimája volt a csalásnak. A kitört parasztlázadás egyaránt irányult a felső arisztokrácia és az árakat manipuláló - mesterséges áruhiányt előidéző és monopolhelyzetet kialakító - spekulánsok ellen. A parasztlázadás vezetői ekkor még nem látták át teljesen milyen szoros az összefüggés a kamatozó pénztőke és a hatalom között, valamint a monopolisták és a császár között. Követeléseik között utolsóként mégis megfogalmazzák a Fuggerek, a Welserek, és a Höchstetterek eltávolítását, és az üzleti tőke felső határának a rögzítését. Érthető, hogy a nagytőke minden eszközt megmozgatott, hogy a lakosságot elnyomja, és a kamatmechanizmussal működtetett kizsákmányoló rendszert fenntartsa.”</ref>
 
Károly ezalatt [[Spanyolország]]ban egy sor intézmény felállításával ([[inkvizíció]], pénzügyi tanács, államtanács) kiépítette az [[Abszolút monarchia|abszolutizmust]]. Közben lekötötte a franciák ellen vívott [[Itáliai háború (1521–26)|itáliai háború]], amely ekkoriban sikerrel kecsegtetett. 1521-től a császári csapatok folyamatosan foglalták el a francia területeket [[itália|Itáliában]], először [[Genova|Genovát]], majd [[Lombardia|Lombardiát]]. 1523-ban a pápa, Károly, [[I. Ferdinánd magyar király|Ferdinánd főherceg]] és [[VIII. Henrik angol király|VIII. Henrik]] részvételével megalakult a franciaellenes liga, 1524-re egész Észak-Itália spanyol kézre került. Habár az új pápa, [[VII. Kelemen pápa|VII. Kelemen]] - félve annak túlzott megerősödésétől - nem támogatta már Károlyt, a császári csapatok [[1525]] [[február 24.|február 24-én]] – éppen V. Károly 24. születésnapján februárjában [[Paviai csata (1525)|Páviánál]] döntő győzelmet vívtakarattak, és még Ferenc királykirályt is fogságba esettejtették. Őt ezután Madridba szállították, ahol szabadon bocsátása fejében Károllyal megkötötte a [[madridi békeszerződés (1526)|madridi békeszerződést]], amelyben lemondott [[Burgundi Hercegség|Burgundiáról]], [[Lombardia|Lombardiáról]] és [[Nápolyi Királyság|Nápoly]]ról, valamint kötelezettséget vállalt az [[Oszmán Birodalom|oszmánok]] elleni hadjáratban.
 
== A Cognaci liga és a Sacco di Roma ==