„Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-22-1” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hiánypótlás2.: Pjotr Iljics Csajkovszkij Tchaikovsky2.jpg képének betevése. |
Hiánypótlás3.: a szövegnek tartalma szerint három szakaszra tagolása. |
||
2. sor:
'''[[Pjotr Iljics Csajkovszkij]]''' ''([[orosz nyelv|oroszul]]: Пётр Ильич Чайковский)'' ([[Votkinszk]], [[1840]]. [[május 7.]] <small>[április 25. a [[Julián naptár|régi naptár]] szerint]</small> – [[Szentpétervár]], [[1893]]. [[november 6.]] <small>[október 25. a régi naptár szerint]</small>) orosz [[Romantika|romantikus]] zeneszerző.
Mérnök–hivatalnok család gyermekeként született. A család Szentpétervárra költözött, ahol a fiatal Csajkovszkij gondos nevelésben részesült, majd néhány hónapig az igazságügy-minisztériumban dolgozott tisztviselőként. Erre a pályára azonban teljességgel alkalmatlannak bizonyult. Zenével komolyabban csak 23 éves korában kezdett foglalkozni. Mestere [[Anton Grigorjevics Rubinstejn|Anton Rubinstejn]] volt. Tehetségének köszönhetően Anton fivére, [[Nyikolaj Grigorjevics Rubinstejn|Nyikolaj Rubinstejn]] 1866-ban meghívta az általa alapított [[moszkva]]i zenekonzervatóriumba tanárnak.
Csajkovszkij [[Homoszexualitás|homoszexuális]] volt, és emiatt rejtőzködő életet élt. Harminchét éves korában a látszat megőrzése érdekében megnősült, de már egy hónap múltán különköltözött jóval fiatalabb feleségétől, aki korábban a tanítványa volt. Fordulópontot jelentett életében, hogy megismerkedett a gazdag Első sikeres műve a ''Rómeó és Júlia'' című fantázia volt. Hírnevét elsősorban szimfóniáinak és versenyműveinek köszönhette, de egész estét betöltő [[balett]]jei is nagy sikereket arattak (''[[A hattyúk tava (balett)|A hattyúk tava]]'', ''[[Csipkerózsika (balett)|Csipkerózsika]]'', ''[[A diótörő]]''). Operaírással is próbálkozott, művei közül az ''[[Anyegin (opera)|Anyegin]]'' és ''[[A pikk dáma]]'' bizonyultak időtállónak. Halálát a hivatalos iratok szerint [[kolera]]fertőzés okozta, de ez mai napig vitatott a zenetörténészek körében. |