„Gyetvai János” változatai közötti eltérés

'''Gyetvai János''' ([[Szentlőrinckáta]], [[1889]]. [[Április 8.|április 8]]. – [[Budapest]], [[1967]]. [[május 14.]]) író, újságíró, politikus. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság|tanácsköztársaság]] után emigrált, ahonnan a második világháború után tért haza. Volt Pécsi[[Pécs]]<nowiki/>i és Baranya megyei főispán, ankarai[[ankara]]<nowiki/>i nagykövet.

Az 1910-es években, az egyetemi tanulmányai mellett a [[Központi Statisztikai Hivatal|Statisztikai Hivatal]] kisegítő munkatársa volt. 1912-től a [[Népszava]] munkatársa, egészen 1919-ig. 1914-től a Jászberény című szocialista lap alapító szerkesztője. 1917-től a budapesti felsőkereskedelmi iskola ideiglenes tanára. A tanácsköztársaság idején sajtófőnök lett, és tagja lett a Belügyi Népbiztosság ún. vezető (ötös) kollégiumának. Főszerkesztője a Magyar [[Vörös Hadsereg (magyar)|Vörös Hadsereg]] hivatalos lapjának a Vörös Katonának.

A tanácsköztársaság bukása után Bécsbe[[Bécs]]<nowiki/>be emigrált, ahonnan 1920-ban Kassára[[Kassa|Kassá]]<nowiki/>ra költözött, ahol a Kassai Munkás szerkesztője lett. Rövid idő után Pécsre költözött, ahol a [[Munkás (pártlap)|Munkás]] című lap szerkesztője lett 1920-21-ben. Ezután visszaköltözött Bécsbe, majd 1922-ben Berlinbe[[Berlin]]<nowiki/>be ment, ahol 1924-ig maradt. Itt a Chronik des Faschismus című lap szerkesztője, és a Deutsch-Russische Telegrafen Agentur hírügynőkség munkatársa. 1924-ben az [[Amerikai Egyesült ÁllamokbaÁllamok]]<nowiki/>ba emigrált, ahol részt vett az ottani szocialista és kommunista mozgalmakban. Itt az Új Előre, Magyar Világ és a Magyar Jövő című lapokat szerkesztette.

A világégés után hazatért, belépett az [[Magyar Kommunista Párt|MKP]]-be, később az [[Magyar Dolgozók Pártja|MDP]]-be. 1947-49-ig volt Pécs és [[Baranya vármegye]] főispánja. Lemondása után egy évig ankarai nagykövet, majd ismét újságíró lett. A Lapkiadó Vállalat újságírójaként a Színház és Mozi, illetve a Heti Műsor szerkesztője volt 1956-ig.