„Tadeusz Borowski” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a paraméternevek egységesítése, replaced: |született_idő → |születési dátum, |született_hely → |születési hely, |elhunyt_idő → |halál dátuma, |elhunyt_hely → |halál helye AWB |
→Élete: Kiegészítés a cikk lengyel és angol verziói alapján. |
||
45. sor:
Még Dautmergelben ismerkedett meg [[Anatol Girs]]sel (1904–1990), akinek a háború előtt könyvkiadó vállalata volt, és a müncheni D. P. Campben (kitelepítettek tábora, ahová az amerikaiak zárták a rabokat) ismét könyvkiadással próbálkozott. Segítségével Borowski publikálta lágerben írott verseit ''Az áram nevei'' címmel, és felmerült benne az auschwitzi visszaemlékezésekből álló miniantológia ötlete is. 1946 nyarán megjelent barátaival, [[Janusz Nel-Siedlecki]]vel és [[Krystyn Olszewski]]vel közösen írt kötete, az ''Auschwitzban voltunk'' (Byliśmy w Oświęcimiu), melynek megjelenésével egy időben hazatért Varsóba. Az év végére Maria is hazatért, össze is házasodtak.
[[Fájl:Nagrobek tadeusz borowski.JPG|jobbra|bélyegkép|Sírja a varsói Powązkowskiej utcai temetőben]]
A háború után Borowski a próza felé fordult, mert a verses formát már nem tartotta alkalmasnak arra, hogy kifejezze, amiről írnia kell. Novellafüzéreket alkotott, amit ''Pożegnanie z Marią'' (Búcsú Mariától) címmel publikált 1948-ban (angol cím: ''This Way for the Gas, Ladies and Gentlemen'' – Hölgyeim és Uraim, parancsoljanak a gázba fáradni). Még ugyanebben az évben napvilágot látott az életút csupán statikus képeit felvillantó ''Kővilág'' novellaciklus is. Eközben belépett a [[Lengyel Munkáspárt]]ba, és politikai pamfleteket is írt. Ekkoriban úgy hitte, a [[kommunizmus]] az egyetlen politikai erő, ami képes lehet „megakadályozni jövőbeli Auschwitzek bekövetkeztét”.
Prominens tagja volt a "Pattanásosok" (Pryszczaci) néven számontartott, az új rezsimet magasztaló, a a párt ideológiáját kiszolgáló ifjúkommunista írói élcsapatnak. 1949. júniusától 1950. márciusáig a berlini Lengyel Katonai Misszió munkatársa volt, hivatalosan kulturális referensként, nemhivatalosan katonai hírszerzőként. [[1950]]-ben megkapta a lengyel irodalmi díj második fokozatát. Nem sokkal később azonban a kommunisták egy közeli barátját börtönbe csukták és kínvallatásra fogták, ami miatt Borowski teljesen kiábrándult a rezsimből. Elmélete szerint, ha a kommunisták nem képesek a „jövőbeli Auschwitz” megakadályozására, akkor elkerülhetetlenül újra meg fog történni, ami vele történt. [[1951]]. [[július 1.|július 1-jén]], 28 évesen [[öngyilkosság]]ot követett el (gázzal mérgezte meg magát). == Fogadtatása ==
| |||