„Konstantinápoly ostroma (1453)” változatai közötti eltérés

a (Bot: ro:Căderea Constantinopolului egy korábban kiemelt cikk)
Konstantin a nyugati hatalmakhoz fordult segítségért, de [[V. Miklós pápa]] nem volt rábírható, hogy segítséget küldjön. [[1054]] óta a [[római katolikus|katolikus]] és [[Ortodox kereszténység|ortodox]] egyház közti [[Nagy egyházszakadás|szakadás]] után a katolikusok próbálták visszajuttatni a keleti egyházat [[Róma]] kebelébe. Ez most nagyon jó alkalom volt, segítséget csak azzal a feltétellel voltak hajlandóak küldeni, ha a bizánciak visszatérnek Rómához, de az ortodox lakosság hallani sem akart róla. Ennek ellenére néhány [[genova]]i és [[Velencei Köztársaság|velencei]] hajó segítségül jött.
 
A bizánci hadsereg körülbelül 7000 emberből állt, ebből 2000 külföldi zsoldos volt (elsősorban velenceiek és szerbek, másrészt itáliaiak és szicíliaiak). A városnak ugyanakkor 20 [[km]] megerősített fala volt abban az időben. A török sereg a régi források szerint közel 100 000 főt számlált, amelyből 20 000 [[janicsár]] volt. Napjainkban a kutatások szerint ha Mehmed valóban a teljes haddal támadt a város ellen, akkor legfeljebb 50–{{szám|70000}} főből állhatott, ebből a janicsárok száma legfeljebb 7–{{szám|10000}} főre rúghatott. Mohamed erre az [[ostrom]]ra építtetett egy flottát is, hogy a tenger felől is megtámadhassa a várost.
 
Egy legenda szerint az oszmánok táborában volt egy Orbán nevű magyar is, aki jól értett az ágyúöntéshez (ami ebben az időben nagy újdonság volt). Orbán egy 8 [[méter]]nél hosszabb és majdnem 1 méter átmérőjű ágyút öntött, amely 550 [[kg]]-os ágyúgolyókat ki tudott lőni több mint 1 [[km]] távolságra. Habár a bizánciaknak is voltak ágyúik, ezek sokkal kisebbek voltak és a visszalökéseik néha a saját falaikban tettek kárt. Orbán ágyújának is voltak hátrányai. Alig találtak el vele valamit, még egy akkora várost sem, mint Konstantinápoly, hat óráig tartott, míg kihűlt, és újra tölthették, és hat heti ostrom után az ágyú végül össze is omlott .