Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
{{építés alatt}}
{{egyért2|ifjabb Johann Straussról|Johann Strauss (egyértelműsítő lap)}}
{{Zenész infobox
|halál helye = {{zászló|Osztrák Császárság}} Bécs
|aktív =
|híres dal = Kék Duna keringő, A denevér
|műfajok = [[Operett|operett]], [[polka |polka]], [[Bécsi keringő|keringő]]
|műfajok =
|együttes =
|kapcsolódó együttes =
|aláíráskép = Johann Strauss II signature.jpg
}}
Ifjabb '''Johann Strauss''' ([[német nyelv|németül]] ''Johann Strauß Sohn)'' ([[Bécs]], [[1825]]. [[október 25.]] – Bécs, [[1899]]. [[június 3.]]) [[Osztrákok|osztrák]] zeneszerző, zeneköltő,többek között a ''[[Kék Duna keringő]]'' és ''[[A denevér]]'' megkomponálója, már életében a „keringőkirály” becenévvel illették.
 
Bécsben született, zeneszerző család tagja. Apja, [[Johann Strauss (zeneszerző, 1804–1849)|idősebb Johann Strauss]] kedvelt és elismert zeneszerző, karmester volt. Ifjabb Johann Strauss hatéves korában komponálta első dalát, de mivel apja nem a muzsikus pályát szánta neki, titokban tanult Fritz Amon első hegedűstől. Gimnáziumi tanulmányai után banki pályára készült. Apja azonban elhagyta családját, ezért ő kötelességének érezte, hogy anyját és testvéreit támogassa, így a jó megélhetést biztosító zenész pályát választotta. [[Johann Anton Kohlmann]] és [[Joseph Drechsler]] tanítványa volt. 1844-ben alapította meg első zenekarát, s emiatt összetűzésbe került apjával. Viszonyuk éveken át feszült volt, s megtagadta, hogy csatlakozzék apja zenekarához. Annak halála után 1849-ben egyesítette a két Strauss-zenekart és 1851-től számos koncertkörutat tett Európában. Legnépszerűbb művét, a ''Kék Duna keringőt'' 1867-ben mutatták be Párizsban hatalmas sikerrel. 1872-ben [[Amerikai Egyesült Államok|Amerikába]] utazott, ahol a bécsi divatos zenei stílusokat ([[Operett|operett]], [[polka |polka]], [[Bécsi keringő|keringő]]) népszerűsítette. Nemcsak kiváló zeneszerző és karmester volt, hanem kiváló szervező is, a bécsi zenei élet egyik kiemelkedő egyénisége. 1863 és 1870 között az udvari bálokat vezette, majd 1877-ben felkérték a párizsi operabál rendezésére is. Magánélete kevésbé szerencsésen alakul. Első felesége, Jetty Treffz 1878 tavaszán meghal. Következő házassága Angelica Dittrich-hel csak öt évig tart. Harmadik házasságát Adele Strauss-szal (született Deutsch) 1885-ben köti. Művei közül a keringők a legjelentősebbek: még [[Hans von Bülow|Bülow]], [[Richard Wagner (zeneszerző)|Wagner]] és [[Johannes Brahms|Brahms]] csodálatát is kivívták. Zenéjében az osztrák néptánc szellemét jellegzetesen bécsi fogalmazásban érvényesítette kedélyes könnyűvérűséggel vegyítve, és mindezt az osztrák népies muzsikálásból megőrzött naturalisztikus hangszereléssel párosította. Színpadi művek írására [[Jacques Offenbach|Offenbach]] példája késztette, közülük legmaradandóbb ''[[A denevér]]''.
[[Fájl:Ifj Johann Strauss Pesti Hirlap Vasarnapja 1930 Nr50.jpg||jobbra|250px|thumb|Arcképe]]
[[Fájl:Johann-strauss-stadtpark.jpg|jobbra|250px|thumb|Emlékműve a [[bécs]]i [[Stadtpark]]ban]]
 
Ifjabb '''Johann Strauss''' ([[német nyelv|németül]] ''Johann Strauß Sohn)'' ([[Bécs]], [[1825]]. [[október 25.]] – Bécs, [[1899]]. [[június 3.]]) [[Osztrákok|osztrák]] zeneszerző, zeneköltő, a [[Kék Duna keringő]] megkomponálója, már életében a „keringőkirály” becenévvel illették.
 
== Strauss-dinasztia ==