„Az első világháború évei (1915)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
52. sor:
Május 9-én eközben a szövetségesek újabb elsietett offenzívát indítottak. A Lens és [[Arras]] közötti francia főcsapással együttműködésben Haig 1. hadserege két csapást mért [[Festubert]] és [[Fromelles]] felől, a Lenstől északra elterülő [[Aubers-gerinc]] ellen. A franciák június 18-ig meghosszabbították erőfeszítésüket, 102 000 főt veszítettek, anélkül, hogy bárhogyan biztosították volna az eredményeiket; a britek, akik még mindig lőszerhiánnyal küzdöttek, már három héttel korábban felfüggesztették a támadásaikat. Júniusban létrehozták Londonban a Lloyd George (a liberális kormány korábbi pénzügyminisztere) vezette hadfelszerelési minisztériumot, az intézmény azonban aligha pótolhatta volna a hiányokat az év vége előtt.
 
Még súlyosabb katonai kudarc volt a szövetségesek 1915. szeptember 25-én indított offenzívája. 27 francia hadosztály támadott harminc kilométeres arcvonalon [[Második champagne-i csata|Champagne]]-ban]], [[Reims]]től északra és keletre, ezzel egyidejűleg 14 francia hadosztály [[második artois-i csata|csapást mért a távoli Artois-ban]] húsz kilométeres fronton, és hat brit hadosztály [[Loosi csata|Loos mellett]], Lenstől északra. [[Loos]]nál a britek klórgázt használtak, ami azonban kevésbé volt hatásos, mint Haig remélte. Minden elérhető alakulatát bevetette az első rohamba, ennek a hatása azonban semmivé foszlott, ugyanis Haig főparancsnoka, Sir John French, túlságosan lassan küldte előre a tartalékokat. A franciák az idejében beérkező támogatás hiányában mindkét frontjukon hasonlóképpen elvesztették az első támadásaikkal elfoglalt terület legnagyobb részét. Mindent egybevéve csekély térnyerésért cserébe a szövetségesek 242 000 főt veszítettek, szemben a védők 141 000 fős veszteségeivel.
 
Sir John French-et leváltották, helyére 1915 decemberében Haiget nevezték ki brit főparancsnoknak. Kinevezését nagy részben az udvarral fenntartott, gondosan ápolt kapcsolatainak (1914 végétől kezdve levelezett [[V. György brit király|az angol királlyal]]), valamint French elleni intrikáinak köszönhette. 1915 októberében azt mondta a királynak, hogy „már senki sem bízik” Frenchben, majd, hogy teljesen érthetővé tegye az elképzelését, hozzátette, készen áll teljesíteni a kötelességét bármilyen beosztásban.