„Karikás Frigyes” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
13. sor:
 
== Élete ==
Édesanyja Rózsa Júlia, édesapja Karikás Sándor Dávid volt.<ref name="sz">[http://archives.hungaricana.hu/hu/lear/view/891268/?query=SZO%3D%28Karik%C3%A1s%20Frigyes%29&image=0&bbox=1167.0993558434832%2C-3592.219834752975%2C5030.730808246782%2C-1957.388956649676 HU BFL - VII.101.c - fegyenc.II - 303] </ref><ref>{{cite web |url=https://lnyr.eleveltar.hu/BFLQuery/detail.aspx?ID=3622628 |title=Karikás Frigyes személyrekordja |accessdate= 2015-05-12|author= |last= |first= |authorlink= |coauthors= |date= |year=1932 |month= |format= |work= Budapest Főváros Levéltára|publisher= |pages=}}</ref> Felesége Andics Margit volt.<ref name="sz" /> Csak elemi iskolát végzett, s inas lett a borossebesi iparvasúti műhelyben. 1908-tól a vasas[[szakszervezet]] és az [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|MSZDP]] tagja volt. Az [[első világháború]]ban orosz hadifogságba került, s bekapcsolódott a hadifoglyok forradalmi szervezkedésébe, illetve részt vett az [[orosz polgárháború]]ban is. 1917-től az [[Szovjetunió Kommunista Pártja|OK(b)P]] tagja volt, a következő év őszén hazatért, s részt vett a [[Kommunisták Magyarországi Pártja|Kommunisták Magyarországi Pártjának]] megalapításában. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] alatt [[Vörös Hadsereg (magyar)|Vörös Hadsereg]] 39-es dandárjának politikai biztosaként működött. A kommün bukása után [[Bécs]]be emigrált, ahol a [[Vasárnapi Kör]] tagjává vált. Később a [[Szovjetunió]]ba került, ahol textilgyári igazgatóként dolgozott. Időközben elvégezte az Ipari Akadémiát, illetve szépirodalmi műveket írt. 1929-ben [[Franciaország]]ba ment, s a helyi magyar emigránsok közötti kommunista munkát irányította, két évvel később a [[Kommunisták Magyarországi Pártja|KMP]] Központi Bizottságának kérésére felmentették a franciaországi pártmunkától, s a KMP funkcionáriusa lett. 1932 július közepén a titkárság más tagjaival együtt őt is letartóztatták, s csakúgy, mint [[Sallai Imre|Sallai Imrét]], illetve [[Fürst Sándor]]t őt is statáriális bíróság elé akarták állítani, ám a nemzetközi tiltakozás hatására csak rendes bírósági tárgyalás folyt le. 3 évet volt börtönben, majd 1935-ben a [[Szovjetunió]]ba emigrált. Itt gazdasági funkciókat töltött be, mígnem 1938. március 4-én ismét letartóztatták koholt vádak alapján, melyek szerint aktívan részt vett a magyar ellenforradalmi kémszervezet munkájában. 1938. május 19-én halálraítélték, május 29-én kivégezték.<ref> [http://www.sakharov-center.ru/asfcd/martirolog/?t=page&id=8506 A politikai elnyomás, Moszkvában és a Moszkvai területen agyonlőtt és eltemetett áldozatainak mártirológiája 1938-53] </ref>
 
Íróként elsősorban elbeszéléseivel tűnt ki. Novellái először Moszkvában jelentek meg 1927-ben "Mindenféle emberek" címmel. Karikás fordította továbbá magyarra [[Jaroslav Hašek]]: ''Infanteriszt Svejk viszontagságai a nagy háborúban'' című híres szatíráját, mely 1930-ban jelent meg először Párizsban.