„Lív esetrendszer” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: HTML-sortörés
Címke: Hullámos ő – kalapos ű
* Jelöletlen a partitívusz az egytövű több szótagú, magánhangzóra végződő szavaknál, pl.: ''radio'' ’rádió’ > ''radio''; ''outō'' ’autó’ > ''outō''.
|}
 
A partitívusz egy, a finnségi nyelvekre jellemző eset, amely határozatlanságot és részlegességet fejez ki több mondatrész esetében is. A finnugor alapnyelv ablatívuszragjából alakult ki, a távolodás jelentésből jött létre a partitívuszi (egy halmaz egy vagy több kiemelt eleme) és a részlegesség jelentés. A finnségi nyelvekben a partitívusz elsősorban a részleges és határozatlan tárgyat jelöli, de kifejezhet részleges alanyt, a melléknévi állítmány is paritívuszban áll tagadó mondatokban, a finnben pedig a melléknévi állítmány minden esetben. Partitívuszban állnak a szavak számnevek után. A mondatrészek esetkiosztásai eltéréseket mutatnak a leánynyelvekben, a lív esetkiosztás inkább az észtre, mintsem a finnre hasonlít. A nominatívusz, az akkuzatívusz és a partitívusz esetkiosztási gyakorlata lentebb olvasható.
 
===Datívusz(‑lokatívusz‑esszívusz)===
* ''Pū pūotõmõt midāgõst äb kānda.'' 'A fa beoltás nélkül nem terem semmit.'
* ''Jengõmõt äb või jellõ.'' 'Légzés nélkül nem lehet élni.'
 
==Esetkiosztás==
 
===Állítmány===
 
'''Állító mondatok''' esetében a névszói állítmány alanyesetben áll.
 
* ''Almõl sildõ um tõvā kūož.'' ’A híd alatt van egy mély hely.’
* ''Astõr um puțkõz.'' ’Az őszirózsa egy virág.’
* ''Vēna alāmjūokšõm um tõvā.'' ’A Daugava medre mély.’
* ''Līvlizt at sūomõ-ugrõd sug.'' ’A lívek egy finn-ugor törzs.’
 
'''Tagadó mondatok''' esetében partitívuszban.
 
* ''Ne äb ūotõ īdmēļizt.'' ’Ez nem egyértelmű’
* ''Īlma kaššõ kǭrands äb ūo mūḑi lūomidi.'' ’A macskán kívül nincs több állat az udvaron.’
 
===Alany===
 
Az alany jellemzően alanyesetben áll állító és tagadó mondatokban is.
 
* ''Se sīemnāiga māitsõb jõvīst.'' ’Ez az étel nagyon ízlik’
* ''Aŗšt āŗštõb ru’jḑi.'' ’Az orvos betegeket kezel.’
 
===Tárgy===
 
A tárgy '''partitívuszban''' áll, ha a tárgy:
* '''határozatlan:'''
** ''Aŗšt āŗštõb rujḑi.'' ’Az orvos betegeket kezel.’
** ''Ma lugūb rǭntõzt.'' ’Könyvet olvasok./Egy könyvet olvasok.’
** ''Ma lugūb rǭntidi.'' ’Könyveket olvasok.’
* '''részleges:'''
** ''Ma īedõb sinnõn leibõ veisõks.'' ’Vágok neked a késsel kenyeret.’
** ''Se äb ānda jõvāmtõ.'' ’Ez nem ad (semmilyen) előnyt. kp. Nem ad az előnyök közül.’
** ''Ta jūob vietā.'' ’Vízet iszik. tkp. Iszik a vízből.’
* '''anyagnév:'''
** ''Nīem āndab semḑi.'' ’A tehén tejet ad.’
** ''Ta sīeb naggiri kaštīmõks.'' ’Krumplit eszik szósszal. tkp. Krumplikat eszik szósszal.’
* '''elvont főnév:'''
** ''Täm siļmši neiz osāgimizt.'' ’A szemeiben látszott a megdöbbenés.’
 
'''Tárgyesetben''' áll, ha a tárgy határozott és teljes:
* ''Ma vȯstīz sīe rǭntõ sin pierāst''. ’Ezt a könyvet neked vettem.’
* ''Ta tȭitiz andõ sīe rǭntõ.'' ’Megígérte, hogy odaadja azt a könyvet. tkp. Megígérte ideadni azt a könyvet.’
* ''Tei kilā sidāmtõ sūr jel.'' ’A falu közepén csinált egy nagy házat.’
 
===Számnevek után===
 
'''Az ''egy''''' jelentésű számnév '''után''' egyes szám alanyeset áll:
* ''Kangõ laigit um ikš mētõr.'' 'A szövet szélessége egy méter'
* ''Sǟlõz ikš skūolopātiji sai eņtšõn mǭkabāl.'' 'Ott egy tanár vett magának telket.'
Más '''határozott számnevek után''' egyes szám partitívuszban áll a jelzett szó:
 
* ''Kakš rištīngtõ ētabõd ī’dõkubbõ.'' 'Két ember találkozott össze.'
* ''Kummiš kilgsõ vȯļt kakš oukõ.'' 'Minden oldalon volt két lyuk.'
* ''Jougõn at kakš kuoltõ.'' 'A folyó(k)nak két partja van.'
 
A 'sok' (''pǟgiņ'') és a 'kevés' (''veitõ'') jelentésű '''határozatlan számnevek után''' után többes szám partitívusz áll:
 
* ''Tämnāigast um pǟgiņ naggiri allõ.'' 'Idén sok krumpli van lent.'
* ''Lōda pǟl um pǟgiņ ažḑi.'' 'Az asztalon sok dolog/tárgy van.'
* ''Tämpõ u’m veitõ kaļḑi.'' 'Ma kevés a hal.'
* ''Mäd rāndas um veitõ perni.'' 'A mi (tenger)partunkon kevés a hárs.'
 
==A jelző és a jelzett szó egyeztetése==
 
A finnségi nyelvek jellemzője, hogy a jelzett szót és a jelzőt számban és esetben egyeztetik, pl.: finn ''köyhissä maissa'' 'a szegény országokban'. A finnben a jelző és a jelzett esete mindig megegyezik, az észtben és a lívben viszont a jelzőn nem szerepelhet akármelyik rag. Az észtben a terminatívuszban, az esszívuszban, az abesszívuszban és a komitatívuszban álló jelzett szavak jelzője genitívuszban áll. A lívben ugyanez a helyzet a datívusz, az insztrumentálisz és a transzlatívusz esetében (valószínűleg ez vonatkozott az eltűnőfélben lévő abesszívuszra is).
 
==Az esetek eredet szerint==
Névtelen felhasználó