„Magyar Nyelvőr” változatai közötti eltérés

(fejrész átírása infobox-jellegű szövegről folyó szöveggé, tagolás stb.)
(→‎Története: stiláris)
== Története ==
 
A a folyóiratot Szarvas Gábor [[Hunfalvy Pál]]nak, [[Budenz József]],nek és [[Gyulai Pál (irodalomtörténész)|Gyulai Pál]]nak a kezdeményezésére, az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] támogatásával indította útjára a folyóiratot Szarvas Gábor.
A
A nyelvművelés, a helyesírás, a népnyelv, a nyelvjárások megismertetése területén mind a mai napig nagy érdemeket szerzett. Számos magyar nyelvtani törvényt tisztáztak e folyóirat lapjain, az írói nyelv és a stílus kérdéseivel is sokat foglalkoztak. Nehéz időszakai is voltak a folyóiratnak, mindjárt az [[1870-es évek]] elején, amikor az ortológusok kerekedtek felül, akik még a [[Kazinczy Ferenc|Kazinczy-féle]] nyelvújítást is feleslegesnek tartották, s teljesen a népnyelvhez akartak visszatérni, természetes, hogy nagy ellenkezést váltottak ki mind az írók, mind a tudósok többségének körében. 1940-től 1946-ig szünetelt a folyóirat a háborúsvilágháborús körülmények miatt. Az [[1960-as évek]]ben ráirányították a figyelmet a rétegnyelvekre (pl. ifjúsági nyelv, diáknyelv stb.). Összességében betöltötte és betölti hivatását a magyar nyelvművelés területén. Az [[1950-es évek]]től a Kossuth [[rádió]], később a magyar [[televízió]] is nagy teret adott évtizedeken keresztül a nyelvművelés kérdéseinek, mintegy tanították a lehetséges médiumokon keresztül a helyes magyar beszédet és kiejtést.
 
A [[Magyar Tudományos Akadémia]] Nyelvművelő Bizottságának folyóiratát 1994-ig az MTA adta ki, 1994 óta az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] adja ki.
A nyelvművelés, a helyesírás, a népnyelv, a nyelvjárások megismertetése területén mind a mai napig nagy érdemeket szerzett. Számos magyar nyelvtani törvényt tisztáztak e folyóirat lapjain, az írói nyelv és a stílus kérdéseivel is sokat foglalkoztak. Nehéz időszakai is voltak a folyóiratnak, mindjárt az [[1870-es évek]] elején, amikor az ortológusok kerekedtek felül, akik még a [[Kazinczy Ferenc|Kazinczy-féle]] nyelvújítást is feleslegesnek tartották, s teljesen a népnyelvhez akartak visszatérni, természetes, hogy nagy ellenkezést váltottak ki mind az írók, mind a tudósok többségének körében. 1940-1946-ig szünetelt a folyóirat a háborús körülmények miatt. Az [[1960-as évek]]ben ráirányították a figyelmet a rétegnyelvekre (pl. ifjúsági nyelv, diáknyelv stb.). Összességében betöltötte és betölti hivatását a magyar nyelvművelés területén. Az [[1950-es évek]]től a Kossuth [[rádió]], később a magyar [[televízió]] is nagy teret adott évtizedeken keresztül a nyelvművelés kérdéseinek, mintegy tanították a lehetséges médiumokon keresztül a helyes magyar beszédet és kiejtést.
 
== Szerkesztői ==