„Querfurti Brúnó” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: HTML-sortörés |
|||
29. sor:
==Élete==
Brúnó 974-ben született Querfurt várában. Feltételezhetően rokonságban állt [[III. Ottó német-római császár]]ral. Egy időben tanult [[Szent Adalbert]] későbbi prágai érsekkel.
Tanulmányai után rövid ideig [[kanonok]] volt a magdeburgi dómban, [[999]]-ben szerzetesi fogadalmat tett, pár évre rá a pogányok [[érsek]]évé nevezték ki, majd [[püspök]]ké szentelték. Élete során kétszer is jár Magyarországon, ahol csekély sikerrel folytatott hittérítő munkát. [[1009]]-ban [[Poroszország (történeti)|Poroszország]] déli határvidékén [[Nethimar]] pogány fejedelem és udvara megkeresztelkedését érte el, de a megkeresztelkedett fejedelem testvére elutasította a kereszténységet és Brúnó érseket 18 társával együtt lefejeztette.▼
Tanulmányai után rövid ideig [[kanonok]] volt a magdeburgi dómban, majd III. Ottó magánkápolnájának papja. 998-ban belépett a [[Róma|Rómában]] található Alexius Aventinuson levő kolostorba, ahol [[999]]-ben szerzetesi fogadalmat tett. Ezután csatlakozott [[Szent Romuáld]]hoz a a [[Ravenna]] melletti [[Pereum]] erdős, mocsaras vidékén található remeteségbe.
1002-ben a pogányok [[érsek]]évé nevezték ki, majd miután átkelt az [[Alpok]]on, hogy missziós megbízatását megerősíttesse [[II. Henrik német-római császár|Szent II. Henrik királlyal]] [[püspök]]i kinevezését. Élete során kétszer is jár [[Magyarország]]on, ahol a [[Tisza]] alsó folyása és a [[Maros]] között telepedett meg akkoriban az úgynevezett fekete magyarok között végzett térítő munkát, igaz nem sok sikerrel. 1004. augusztus 21-én a magdeburgi Tagino érsek püspökké szentelte.
1008 nyarán Brúnó érsek eljutott [[Lengyelország]]ba. Nem messze [[Posen]]től, [[Miedzyrzecze]] Adalbert kolostorában átdolgozta, Szent Adalbert életrajzát. Ezenkívül megszerkesztette ,,Az öt testvér szenvedéstörténeté''-t, azokét, akiket 1003-ban Miedzyrzeczében megöltek a zsákmányra éhes rablók.
1008 decemberében levelet írt Lengyelországból II. Henriknek, amelyben beszámol a magyarok és a besenyők közötti térítés eredményeiről. Ebben beszámol [[I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem|I. Vladimir nagyfejedelemnek]] és [[I. Boleszláv lengyel király|I. Boleszlávnak]] a hit terjesztése iránti tevékenységéről.
▲
Brúnó tisztelete halála után hamar elterjedt, már 1109-ben querfurti Dietrich bencés kolostort alapított a Querfurt melletti Lutisburgban, s ezt Szűz Mária és Szent Brúnó tiszteletére, ahova a 13. századtól rendszeres zarándoklatok történtek. A 17. században megnövekedett tisztelete Kelet-Poroszország katolikusai körében, de az evangélikusok is tisztelik, mint nagy német hithirdetőt.
==Források==
| |||