„Rába” változatai közötti eltérés

A nedves élőhelyeken [[Békák|béka]]- és [[Gőték|gőtefajok]], valamint [[hüllők]] élnek, például [[vízisikló]] és [[fürge gyík]]. <br />

A Rába-völgyben több mint 200 madárfaj él. A kavicszátonyokon jellemző a [[kis lile]] és a [[billegetőcankó]], a szakadó partok falába vájt költőüregekben, telepesen [[gyurgyalag]], helyenként egyesével a [[jégmadár]] fészkel, a víz fölé hajló ágakra nyárfamag repítőszőréből szőtt zárt, zacskó alakú fészkében [[függőcinege]] költ. A part menti ligeterdők méretes fáiba vájt odvakban a [[fekete harkály]] jellegzetes, de más harkály-fajok is élnek itt. A partélek bokrosaiban a [[berki tücsökmadár]], [[fülemüle]] és [[barátposzáta]], a csalánosokban [[énekes nádiposzáta]] és [[cigánycsuk]] a leggyakoribb énekesmadarak. A ragadozómadár-fajok közül az [[egerészölyv]], a [[héja]] és a [[karvaly (madár)|karvaly]], a baglyok közül a [[macskabagoly]] és az [[erdei fülesbagoly]] kerül leggyakrabban szem elé. <br />

A hazánkban honos nagyvadak közül megfigyelhető itt a [[gímszarvas]], az [[Európai őz|őz]] és a [[vaddisznó]].

 

''[[Rábakecöl]]'' – a folyó bal partján, 700 lakos. <br />

''[[Pápoc]]'' – a folyó jobb partján, 300 lakos. <br />

''[[Kemenesszentpéter]]'' – a folyó jobb partján, 700 lakos. <br />

''[[Rábasebes]]'' – a folyó bal partján, 100 lakos. <br />

''[[Rábaszentmihály]]'' – a folyó jobb partján, 500 lakos, híd. <br />

''[[Rábacsécsény]]'' – a folyó bal partján, 600 lakos. <br />

''[[Rábapatona]]'' – a folyó bal partján, 2 500 lakos, híd. <br />

''[[Győr]]'' – a folyó mindkét partján, 128 000 lakos, 7 híd.