„Lív nyelv” változatai közötti eltérés

1 801 bájt hozzáadva ,  6 évvel ezelőtt
Címke: Hullámos ő – kalapos ű
Címke: Hullámos ő – kalapos ű
 
==Névszóragozás==
 
===Esetrendszer===
{{Lív esetrendszer}}
 
* Az '''insztruktívusz''' mód-, állapot- vagy időhatározó a mondatban, már csak néhány rögzült formában lelhető fel a nyoma, pl.: ''jālgiņ'' ’gyalog’, ''pāikiņ'' ’egyedül’, ''pǟviņ'' ’nappal’.
* Az '''[[Allativus|allatívusz]]''', '''adesszívusz''' és az '''[[ablatívusz]]''' a finnségi nyelvek külső helyhatározói esetei, amelyek a ''hová?'' (allatívusz ‑ magyar: ''-hoz/-hez/-höz''), ''hol?'' (adesszívusz ‑ magyar: ''-nál/-nél'') és ''honnan?'' (ablatívusz ‑ magyar: ''-tól/-től'') kérdésekre válaszolnak. A lívben ezek az esetek eltűntek, helyüket névutók és elöljárószók vették át.
 
==Igeragozás==
 
===Az igei toldalékok története===
{{A lív igei toldalékok története}}
 
A lív igei toldalékok között történetileg ötféle toldaléktípust találhatunk:
# Bizonyos toldalékok a '''finnugor alapnyelvig''' visszavezethetők, ilyen például a PFU ''*-i'' múltidőjel, amely a legtöbb balti-finn nyelvben megőrződött, a lívben ''-iz'' vagy ''-īz'' az alaja, mivel egyes igékben bizonyos hangváltozások következtében összeolvadt a tővel, és később ez az alak jelent meg minden igén.
# Az infinitívusz ''-dõ/-da'' alakja viszont csak a '''közfinn''' korig vezethető vissza, és mindegyik balti-finn nyelvben megtalálható. A PF ''*-ta/-tä'' eredetileg deverbális nomenképző volt, és az egyes leánynyelvekben számtalan alternatív formája van különböző hangváltozásoknak köszönhetően.
# A ''*-ksi'' feltételesmód-jel csak a balti-finn nyelvek '''déli csoportjában''' lelhető fel, azt észtben ''-ks'', a lívben ''-õks/-āks/-aks'' alakban találjuk.
# Mind a '''lívben''', mind a hozzá igazán közel álló '''észtben''' megtalálhatjuk az úgynevezett parancsoló avagy jusszív módot, ennek jele mindkét nyelv esetében a felszólító mód PFU ''*-k'' jeléből alakult ki, ezen funkcióját és a felszólító módtól elkülönülő alakját azonban csak ebben a két nyelvben találjuk meg. Az észtben ''-gu'',a lívben ''-õg'' formában.
# Bár az észtben és a lívben is létezik referatív mód, de '''csak a lívben''' szolgál ennek kifejezésére a létigével álló ''-iji/-ji'' képzős alak, a referatív mód minden valószínűség szerint balti hatásra honosodott meg, és mind az észt, mind a lív önállóan honosította meg saját belső elemeinek a felhasználásával.
 
==Jegyzetek==
Névtelen felhasználó