„A házasság (vígopera)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎CD-ajánló: magyarítás
Nincs szerkesztési összefoglaló
28. sor:
 
==Az opera utóélete==
Az opera ősbemutatójára 1909-ben került sor a [[szentpétervár]]i Szuvorin Színiakadémián. [[Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov|Rimszkij-Korszakov]] természetesen ezt a MuszrogszkijMuszorgszkij operát is átdolgozta, de az ő változatát csak 1917-ben mutatták be. Még ugyanebben az évben Alekszandr Gauk orosz karmester újra hangszerelte az egész darabot. 1930-ban aztán Eugène d'Harcourt francia karmester és zeneszerző dolgozta át a művet, majd 1954-ben Antoine Duhamel készítette el saját verzióját. 1931-ben végül Mihail Ippolitov-Ivanov befejezte az operát, majd Muszorgszkij első felvonását is újrahangszerelte. Az operának ezt a négy felvonásos verzióját [[Moszkva|Moszkvában]] mutatták be a rádiószínházban.
 
Alexandre Cserepnyin 1937-ben a [[németország]]i [[Essen (Németország)|Essenben]] vitte színpadra a művet. Az ő változata két jelenetből állt, MuszorgzskijMuszorgszkij fél órás első felvonásához komponált még egy harmincöt perces második jelenetet, így téve teljesebbé a történetet. A bemutató német nyelven zajlott le. 1982-ben Gennagyij Rozsgyesztvenszkij hangszerelte újra a darabot, majd 1991-ben Vjaceszlav Nagovitszjin készítette el Muszorgszkij első felvonásának újrahangszerelését. 2005-ben ezt a változatot mutatták be [[London]]ban is.
 
==Az opera zenéje==
37. sor:
==CD-ajánló==
'''Podkoljoszin''' – Vlagyimir Hrulev, '''Kocskarjov''' – Alekszandr Podbolotov,'''Fjokla Ivanovna''' – Ludmilla Kolmakova, '''Sztyepan''' – Vlagyimir Ribaszenko. '''Közreműködik:''' a Szovjetunió Szimfonikus Zenekara. '''Vezényel:''' Gennagyij Rozsgyesztvenszkij. '''A felvétel ideje:''' 1982. '''CD kiadás:''' Olympia 1 CD DDD OCD 145
'''Megjegyzés:''' az operát Rozsgyesztvenszkij hangszerelésében rögzítették, a CD-énn hallható Rimszkij-Korszakov ''[[Mozart és Salieri (opera)|Mozart és Salieri]]'' című egyfelvonásosa is.
 
==Felhasznált irodalom==
*Matthew Boyden, ''Az opera kézikönyve'', Park könyvkiadó, Bp., 2009, 339. o.
*Kertész Iván, ''Operakalauz'', Fiesta-Saxum, Bp., 251. o.
*Gerhard Dietel, ''Zenetörténet évszámokban II. 1800-tól napjainkig'', Springer, Bp., 1996, 598. o.
*Eősze László, ''Az opera útja'', Zeneműkiadó, Bp., 1972, 338. o.