„Vepsze nyelv” változatai közötti eltérés

Evvel szemben a második oszlop szavainak mássalhangzó-változásait joggal nevezhetnénk fokváltakozásnak, hiszen ezekben a szavakban az a közös, hogy bennük egy ''k'' hang jelenik vagy nem jelenik meg, méghozzá jellemzően zárhangok környezetében. A ''k, t'' és ''p'' hangok és azok [[gemináta|geminátái]] minden olyan balti finn nyelvben részt vesznek a fokváltakozásban, amelyekben a jelenség létezik, a nyelvészek azt feltételezik, hogy a ''kk'', ''tt'', ''pp'' hangkapcsolatokban játszódott le először a fokváltakozás. Ráadásul a bemutatott szavakban tipikusan olyan hangkapcsolatok találhatóak, amelyeket más nyelvekben érint a fokváltakozás.
}}
A nyelvészek meg szokták különböztetni a finnségi nyelvek északi és déli csoportját, a legszembeötlőbb, nem más nyelvekkel való érintkezés nyomán kialakult különbség a két csoport között, hogy az északi ágban az *-''isi''-, a déliben a *-''ksi''- feltételesmódjel rögzült a korábbi alternatív alakok közül. A vepszében az északi ágra jellemző toldalékot találjuk -''iži''- alakban. Szintén jellemző, hogy az északi csoportban a birtokos személyjelek megőrződtek, a déli csoportban pedig eltűntek, és szerepüket a személyes névmások birtokos esetű alakjai vették át, bár a vepsze az északi csoportba tartozik, a birtokos személyjelek kivesztek.
 
A balti finn nyelvek között különbséget tehetünk a szerint is, hogy melyekben található meg a [[fokváltakozás]] jelensége, és melyekben nem. A nyelvészet úgy tartja, hogy a vepszében nincs fokváltakozás, csakúgy, mint a lívben. Ez két dolgot jelenthet, vagy azt, hogy ez a két nyelv előbb vált ki a finnségi nyelvek közül, mintsem, hogy a fokváltakozás kialakult volna, vagy azt, hogy a jelenség megvolt, és csak később veszett ki. A nyelvészek nem értenek egyet abban, hogy melyik eset áll fenn, mint ahogy abban sem, hogy a fokváltakozás valóban hiányzik-e a lívből<ref>[http://www.kirj.ee/public/Linguistica_Uralica/2007/issue_1/ling-2007-1-5.pdf Angolul a lív fokváltakozás mellett.]</ref><ref>[http://web.stanford.edu/~kiparsky/Papers/livonian.pdf Dánul a lív fokváltakozás mellett.]</ref> és a vepszéből<ref>Elveti a vepsze fokváltakozás létét a hivatkozottak közül Bereczki Gábor (2000) és Hajdú Péter (1991), létezése mellett érvel a [http://vepsze.hu/ vepsze.hu] szerzője, Say István.</ref>.
 
A vepszére legnagyobb hatással az [[orosz nyelv|orosz]] volt, és ennek nyomai a nyelv minden szintjén megmutatkoznak. A legszembeötlőbb a hangrendszer átalakulása. Az oroszhoz hasonlóan a vepsze sem használja a rövid-hosszú megkülönböztetést sem a magánhangzók, sem pedig a mássalhangzók esetében, viszont a vepszében is jellemző, hogy a legtöbb mássalhangzó meglágyul bizonyos magánhangzók hatására, ha azok követik őket. Szintén orosz hatásra létrejött az ige paradigmában egy visszaható ragozás (ami a balti finn nyelvek között egyedülálló), ez logikájában nagyban hasonlít a [[lett nyelv|lettben]] és [[Litván nyelv|litvánban]] tapasztaltakra is. MindháromMind a négy nyelvbennyelvre jellemző, hogy a visszaható ragozásban egy ''-s/-š/-s''' hang található (igaz a vepszében csak a többes számú alakokban), és a visszaható igék ragjai valamilyen alakbeli alternánsai az egyszerű ragozáséinak. A visszaható ragozás megkülönböztetése olyan innováció, amely nyelvi érintkezéssel került át egyik nyelvből a másikban. Egyik másik balti finn nyelvben sincs meg, ahogy a lettel legközelebbi rokon litvánban sem.
 
{| class="wikitable" width="100%"
|-align="center"
| ''mazgāties'' ’mosakodni’ || ''mazgājos'' || ''mazgājies'' || ''mazgājas'' || ''mazgājamies'' || ''mazgājaties'' || ''mazgājas''
|-align="center"
!rowspan="2"| litván
| ''mazgoti'' ’mosni’ || ''mazgoju'' || ''mazgoji'' || ''mazgoja'' || ''mazgojam'' || ''mazgojat'' || ''mazgoja''
|-align="center"
| ''mazgotis'' ’mosakodni’ || ''mazgojuos'' || ''mazgojies'' || ''mazgojasi'' || ''mazgojamės'' || ''mazgojatės'' || ''mazgojas''
|}
 
Névtelen felhasználó