Wikipédia

„Érvénytelenség” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a apró javítás
elavult: régi Ptk-ra hivatkozik, + korr: nagykötőjelek, dupla szóközök ki
1. sor:
{{elavult}}
Az '''érvénytelenség''' jogi műszó, amely arra utal, hogy egy szerződés, [[nemzetközi szerződés]], hatósági határozat vagy más jogi aktus úgy tekintendő, mintha létre sem jött volna. A semmisség és az eredményes megtámadás [[jogkövetkezmény]]ei azonosak.
 
== Jogszabályok érvénytelensége ==
 
Jogszabálynak (vagy jogszabály konkrét rendelkezésének) az érvénytelenségét Magyarországon az [[Alkotmánybíróság]] állapíthatja meg. Nem eredményez érvénytelenséget a [[hatályon kívül helyezés]]e egy jogszabályi rendelkezésnek vagy teljes jogszabálynak, függetlenül attól, hogy helyébe lép-e új jogszabályi rendelkezés vagy sem.
 
== Fajtái a polgári jogban ==
 
*A '''semmisséget''' a magyar polgári jog az érvénytelenség egyik típusaként szabályozza, a megtámadhatóság mellett. A semmisség és az eredményes megtámadás jogkövetkezményei azonosak.
 
=== Semmisség ===
* Az érvénytelenség súlyosabban fenyegetett esete a semmisség, amelynek lényege, hogy a jogszabályban foglalt esetekben a szerződés érvénytelenségére bárki, határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához nincs szükség perre, bírósági ítéletre - – a semmisség a jogszabály erejénél fogva érvénytelenséget jelent.
 
=== Megtámadhatóság ===
18 ⟶ 19 sor:
== A Polgári törvénykönyvben ==
* Semmis a szerződés, ha az jogszabályba ütközik, vagy ha jogszabály megkerülésével kötötték, kivéve ha ahhoz jogszabály más jogkövetkezményt fűz (Ptk. 200. § (1) bekezdés);
* A semmis szerződés érvénytelenségére -– ha a törvény kivételt nem tesz -– bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség (Ptk. 234.§ (1) bekezdés);
* Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik (Ptk. 200. § (2) bekezdés);
* Jogszabály a szerződésre meghatározott alakot szabhat. Az alakiság megsértésével kötött szerződés -– ha jogszabály másként nem rendelkezik -– semmis (Ptk. 217. § (1) bekezdés).
 
== Joggyakorlat az érvénytelenség jogkövetkezményeiről ==
26 ⟶ 27 sor:
* Az érvénytelenség jogkövetkezményeiről szóló 1/2010. (VI. 28.) PK vélemény szerint:
# A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma a PK 32. számú állásfoglalását meghaladottnak tekinti.
# Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye az, hogy az ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, vagyis a felek által célzott joghatások nem érhetők el. Ez az a jogkövetkezmény, amelyet semmisség esetén a bíróságnak hivatalból kell alkalmaznia, illetve amelyre -– ha törvény kivételt nem tesz -– bárki határidő nélkül hivatkozhat. Megtámadhatóság esetén azonban ez az általános jogkövetkezmény is csak akkor alkalmazható, ha az arra jogosult a szerződést eredményesen megtámadta.
Az érvénytelenség további jogkövetkezményeit (Ptk. 237. §) -– mind semmisség, mind megtámadhatóság esetén -– a bíróság csak a fél erre irányuló kérelme alapján, az elévülés illetve elbirtoklás korlátai között alkalmazza.
# Az eredeti állapot helyreállítása csak természetben történhet. Nem minősül az eredeti állapot helyreállításának az, ha valamelyik fél a kapott dologszolgáltatást csak annak pénzbeli egyenértéke megfizetésével tudná visszaszolgáltatni.
# Az érvénytelen szerződés alapján kölcsönösen teljesített szolgáltatások visszatérítése is csak kölcsönösen és egyidejűleg történhet. Csak az a fél követelheti eredményesen a neki visszajáró szolgáltatást, aki egyben vállalja, hogy maga is visszatéríti a számára teljesített szolgáltatást és erre képes is.
# Ha az érvénytelenség oka kiküszöbölhető vagy utóbb megszűnt [,] a bíróság az érvénytelen szerződést a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja. A szerződés érvényessé nyilvánítása egyenrangú lehetőség az eredeti állapot helyreállításával. Ha mindkettő alkalmazható lenne, akkor a bíróság [[mérlegelési jogkör]]ébe tartozik annak eldöntése, hogy az érvénytelenség melyik jogkövetkezményét alkalmazza.
# Ha a szerződéskötés előtt fennállt helyzet visszaállítása -– akár eredeti, akár utólagos irreverzibilitás folytán -– nem lehetséges vagy nem célszerű és a szerződés érvényessé sem nyilvánítható, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja és rendelkezik az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeli megtérítéséről.
# A bíróság a fél által kért [[jogkövetkezmény]] helyett az érvénytelenség más jogkövetkezményét is alkalmazhatja, nem alkalmazhat azonban olyan megoldást, amely ellen valamennyi fél tiltakozik.
# Az érvénytelenség jogkövetkezményei levonásánál a bíróságnak gondoskodnia kell az eredetileg egyenértékű szolgáltatások értékegyensúlyának a fenntartásáról, meg kell akadályoznia bármelyik fél jogalap nélküli gazdagodását.
# A kamat illetve a használati díj az eredeti állapot helyreállítása körén kívül eső olyan járulékos igények, amelyek a visszatérítendő pénz-, illetve dologszolgáltatás adott időtartamon keresztül történt birtoklásán és használatán, mint többlettényállási elemen alapulnak.
# Az egymás egyenértékű szolgáltatásait kölcsönösen használó felek egyike sem kötelezhető a másik javára használati díj illetve [[kamat]] megfizetésére, amíg a szerződés érvénytelenségét a bíróság ítélettel meg nem állapítja.
A másik fél szolgáltatását egyoldalúan használó fél -– ilyen kérelemre -– kamat illetve használati díj megfizetésére köteles.
 
== Egyéb jogszabályokban ==
 
Semmisséget mint jogkövetkezményt egyéb jogszabályok is előírhatnak, pl.
* a 2006. évi V. törvény a [[cégnyilvánosság]]ról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról, amely a [[társasági szerződés]] írásba foglalását rendeli, tehát a szóban kötött társasági szerződés -– mint alakiság megsértésével kötött szerződés -– semmis.
* A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított 1996. évi LVII. törvény 11. § (3) bekezdése, ami szerint a versenykorlátozó megállapodásokhoz ([[kartell]]) fűzött jogkövetkezményeket együttesen kell alkalmazni a Polgári törvénykönyvben a jogszabályba ütköző szerződésre előírt jogkövetkezményekkel.
 
48 ⟶ 49 sor:
A családjogban nem áll fenn a semmisség és a megtámadhatóság kettőssége. Nem lehet, tehát, hivatkozni a semmis házasság érvénytelensége, csupán arra van lehetőség, hogy az 1952. évi IV. törvény (Családjogi törvény, Csjt.) meghatározza a házasság érvénytelenségi okaira hivatkozva a házasságot megtámadják.
Az érvénytelenségi okok:
* fennálló házasság („Érvénytelen a házasság, ha a házasulók valamelyikének korábbi házassága fennáll.” -– Csjt.7. § (1) bekezdés)
A kivételt e § (2) bekezdése határozza meg: Ha a korábbi házasság megszűnik, vagy azt érvénytelenné nyilvánítják, az újabb házasság érvényessé válik.
* közeli rokonság, egyenes ági sógorság, azaz a 8. § (1) bekezdése szerint érvénytelen:
56 ⟶ 57 sor:
d) a házastársnak volt házastársa egyenes ági rokonával, valamint
e) az örökbefogadónak az örökbefogadottal kötött házassága.
A kivételt e § (2) bekezdés határozza meg: A testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával és a házastársnak volt házastársa egyenes ági rokonával kötött házassága nem érvénytelen, ha a jegyző felmentést ad, akár a házasságkötés előtt, akár utóbb, a házasság fennállása alatt.
 
== Nemzetközi szerződések érvénytelensége ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Érvénytelenség”