Wikipédia

„Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
55. sor:
1919 márciusában egyre erősödtek azok a törekvések, amelyek azt kívánták elérni, hogy Baranya a [[Jugoszlávia#Az SZHSZ Királyság korszaka|Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz]] tartozzon. Március 27-én [[Pélmonostor]]on nagygyűlésre került sor, melyen a szerb közigazgatás fenntartása mellett foglaltak állást. Április 1-jén kihirdették, hogy az Újvidéki Nemzeti Igazgatóság [[Március 12.|március 12-én]] beszüntette a működését, hatáskörét pedig a szerb–horvát–szlovén kormány vette át.<ref>Szűts Emil, 43. oldal</ref>
 
Eközben Belgrádban a szerb vezérkarifőnökvezérkari főnök-helyettes, Daniel Kalafatović 1919. március 18-án azt nyilatkozta, hogy baranyai vasutassztrájk bebizonyította, hogy hiba lenne igényt tartani a baranyai területekre, mert "csak erőszakos eszközökkel tarthatnák féken a lakosságot". Ezért a kormánynak azt javasolta, hogy csak a dél-baranyai szerb falvak tartozzanak a délszláv államhoz.<ref name="história"/> Ő azonban nem tudhatta, hogy délszláv delegáció már február 18-án ismertette a nagyhatalmak
képviselőiből álló Legfelső Tanáccsal, hogy melyik területeket szeretnék az új államhoz csatolni, de Pécs és Baranya nem szerepelt rajta.<ref name="história"/>
 
A határ meghúzására 1919. május 12-én, a Külügyminiszterek Tanácsa jóváhagyásával került sor.<ref name=história"/> Júliusban a [[Drávaköz]] és a [[Muravidék]] elcsatolásáról döntöttek. A délszláv kormány azonban további területek megszerzésére törekedett. A sajtóban több helyen megjelent, hogy Baranyát elcsatolják Magyarországtól, néhány nappal később azonban már csak annyit írtak, hogy a vármegye felét kapják meg a jugoszlávok.<ref>Szűts Emil, 49. oldal</ref>
 
[[1919]]. [[Augusztus 25.|augusztus 25-én]] a békekonferencia legfelsőbb tanácsa kijelölte a végleges határokat, amely szerint [[Baranya vármegye]] területének csak egy kisebb részét kívánták elcsatolni [[Magyarország]]tól.<ref>Szűts Emil, 50. oldal</ref><ref name="história"/> A békekötés még nem történt meg, így a szerbek igyekezték kihasználni a munkások [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy]]-rendszerrel való szembenállását, hogy újabb területeket szerezzenek. A bányászoknak gyűléseket szerveztek, hetente többször, több helyen, hogy agitáljanak a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz való csatlakozás mellett. [[Dobrovits Péter (festő)|Dobrovits Péter]] többször felszólalt ezeken a gyűléseken. Felhívta a figyelmet a [[fehérterror]]ra, a biztonságra és a tőkés kizsákmányolásra.<ref>Szűts Emil, 51. oldal</ref> A munkásoknak azonban nem tetszett, hogy elcsatolják Baranyát Magyarországtól, ezért kevesen jelentek meg a gyűléseken.<ref>Szűts Emil, 52. oldal</ref>
 
==== A magyar Tanácsköztársaság után ====
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Baranya–bajai_Szerb–Magyar_Köztársaság”