„Hua-jen” változatai közötti eltérés

}}

}}

A {{kínai|'''huayan'''|'''hua-jen'''}} a 7. században [[Kína|Kínában]] keletkezett [[Kínai buddhizmus|buddhista irányzat]], amely [[Buddhizmus Japánban|Japánban]] és [[Koreai buddhizmus|Koreában]] is elterjedt. Egyik jellemző tanítása, hogy minden mindennel összefüggésben áll, minden jelenség áthatja az összes többit, miközben e sokféleségben egyfajta egység van jelen, minden jelenség magában hordja a többit, anélkül, hogy saját identitását elvesztené. A {{kínai|huayan|hua-jen}} irányzatot (akárcsak a [[Tientaj|{{kínai|tiantai|tientaj}}]]t) a buddhizmus legteoretikusabb és filozofikusabb ágaként tartják számon, szembeállítva olyan alapvetően „praktikus” hagyományokkal, mint a [[Csan|{{kínai|chan|csan}}]] / [[zen]] vagy a [[Tiszta Föld buddhizmus|Tiszta Föld szekta]].