„Heroica Matamoros” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
történelem 1. rész |
történelem 2. rész |
||
74. sor:
Az első telepet (ami csak egy ''rancho'' volt), 1749-ben alapította itt ''San Juan de los Esteros Hermosos'' néven ''Matías de los Santos Coy'' (a mai 5. és Matamoros utcák északkeleti sarkánál), ám az indiánok folyamatos támadásai miatt hamarosan el kellett hagynia birtokát. 1747-ben a folyó gyakori áradásai miatt ''José de Escandón'' és ''Blas María de la Garza'' kapitány is a letelepedésre kevéssé alkalmas helyek közé sorolta be a mai város környékét, de mindezen előzmények ellenére 1774-ben 13 család (12 [[Santa Rosalía de Camargo|camargói]] és egy [[reynosa]]i) mégis szerzetesi közösséget alapított ugyanott és ugyanazon a néven, mint De los Santos Coy ranchója.
1793-ban [[Zacatecas (település)|Zacatecas]]ból ferences szerzetesek érkeztek ide, és az ő javaslatukra a telep új neve ''Nuestra Señora del Refugio de los Esteros'' lett, de a lakók röviden csak ''El Refugiónak'' vagy ''Villa del Refugiónak''
1826-ban [[Lucas Fernández]] kormányzó rendeletére [[Mariano Matamoros]] [[mexikói függetlenségi háború|függetlenségi hős]] emlékére a várost átnevezték ''Villa de Matamorosra'', 1834-ben pedig magasabb, ''ciudad'' rangra emelték. 1851-ben a ''Río Grande-i Köztársaság'' megalapítását célzó [[Loba-terv]] aláírásával agresszorok támadtak a városra, de ''Macedonio Capistrán'' községi elnök és ''Francisco Ávalos'' tábornok irányításával civilek és katonák leverték a kísérletet, ennek emlékére adományozta az állam kongresszusa a városnak az ''Invicta'', az ''Heroica'' és a ''Leal'' jelzőket („le nem győzött, hősies, hűséges”). Az ''Heroica'' szó ma is a város hivatalos nevének részét képezi.
1858-ban [[Ramón Guerra]] kormányzó egy nemzetközi szabadkereskedelmi zónát hozott létre (bár [[Benito Juárez]] elnök csak három évvel később hagyta jóvá). 1867-ben egy hatalmas hurrikán pusztított a városban, ami nem csak elvándorlást, hanem gazdasági hanyatlást is okozott, a következő évtizedekben pedig további természeti csapások érték a környéket. 1889-ben egy ciklon elpusztította a ''Bagdad'' kikötőt is. A közvetkező gazdasági fejlődési időszak a 20. század közepén kezdődött: az 1948 és 1962 közötti időszakot a „gyapot aranykorának” is nevezik, mert ekkor érte el csúcsát a világszínvonalú minőségű gyapot termesztése a környéken.<ref name="elocal">{{hiv-web |url=http://www.inafed.gob.mx/work/enciclopedia/EMM28tamaulipas/municipios/28022a.html |cím=E-Local–INAFED kormányzati oldal – Matamoros község |elérés=2015-06-09 |nyelv=spanyol}}</ref>
==Turizmus, látnivalók==
| |||