„Izmosúszójú halak” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a "wikicommons = Category:" → "wikicommonscat = " AWB |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
19. sor:
Az evolúciósan „regresszív” bojtosúszójú halak ''(Coelacanthimorpha)'' [[osztály (biológia)|alosztályába]] ma már csak két élő [[faj]] tartozik, az [[1938]]-as megtalálásáig kihaltnak vélt [[bojtosúszós maradványhal]] ''(Latimeria chalumnae)'' és az [[1999]]-ben felfedezett ''[[Latimeria menadoensis]]'', a két „élő kövület”. A bojtosúszójú halak kihalt fajai többségükben nagy testű (1,5–2 méteres) mélytengeri [[ragadozó halak|ragadozók]], elevenszülő halak voltak, elzsírosodott [[úszóhólyag]]gal és [[koponya]]üregüknek csak 1%-át kitöltő (kb. 3 [[gramm]]os) [[agy|aggyal]].
Evolúciós szempontból fontosabb a számos „progresszív” jelleget mutató [[ripidiszciák]] ''(Rhipidistia)'' csoportja, amelyhez egyrészt a kihalt ''Tetrapodomorpha'' alosztály, másrészt a hat ma élő fajjal rendelkező [[tüdőshalak]] ''(Dipnoi)'' alosztálya tartozik. A ripidiszciák [[oxigén]]hiányos [[víz|édesvízi]] pocsolyákban élnek és funkcionáló [[tüdő]]vel is rendelkeznek. Fontos kiemelni, hogy a tüdő az ősi halak számos csoportjában mint kiegészítő légzőszerv működött és csak másodlagosan alakult át a légzéstől független úszóhólyaggá. A ''Tetrapodomorpha'' alosztály tagjai között lehettek a [[kétéltűek]] (és így valamennyi [[négylábúak|négylábú állat]]) ősei, és [[
A bojtosúszójúak páros [[úszó (anatómia)|úszó]]kkal és néhány páratlan úszóval rendelkeznek. A páros úszókat a testükhöz izmos, [[pikkely]]ekkel borított nyél kapcsolja, ami azonos eredetű a négylábú állatok végtagjaival. Belükben spirális redő található. A bojtosúszós maradványhal orrürege vakon végződik, a ripidiszciáké viszont összeköttetésben van a [[légzőszerv|légutakkal]].
| |||