„Oroszország uralkodóinak listája” változatai közötti eltérés

* '''A [[Kijevi Rusz]] ([[864]]–[[1263]]):''' Az első táblázat a legkorábbról ismert orosz uralkodók névsorát is tartalmazza. Így a [[skandinávia|skandináv]] származású [[Vikingek|varégok]] által megalapított uralkodóházakkal kezdődik a lista. Az orosz történelem kezdetén a [[Dnyeper]]/[[Volga]] vidékét [[Szláv népek|szlávok]] népesítették be, és később megjelentek a svéd eredetű [[vikingek|viking]] törzsek, a varégoknak, hogy a [[dnyeperi kereskedelmi út]]on összeköttetés teremtsenek és kereskedelmet folytassanak [[Bizánci Birodalom|Bizánc]]cal, így fellendítették a mai Oroszország városállamait. – A [[Szláv népek|szlávok]] lassan teljesen magukba olvasztották a varégokat, akik ugyan megőrizték vezető szerepüket, de nyelvüket és skandináv nevüket elveszítették. [[862]]-ben kor legjelentősebb városállamában, [[Novgorod]]ban az egyik varég családnak [[I. Rurik novgorodi fejedelem|Rurik]] vezetésével sikerült megszereznie a legfőbb hatalmat, és vagyonukra alapozva létrehozták a [[Rurik-dinasztia|Rurik-dinasztiát]], más vikingek pedig [[Kijev]]ben rendezkedtek be. Rurik rokona és utóda, [[Oleg kijevi fejedelem|Oleg]] helyezte át a Rurikok székhelyét [[882]]-ben [[Kijev]]be, ahol fejedelemként ''(knyaz)'' uralkodott. Ugyancsak fejedelem volt a következő három uralkodó is ([[I. Igor kijevi fejedelem|I. Igor]], [[Olga kijevi fejedelemasszony|Olga]] és [[I. Szvjatoszláv kijevi fejedelem|I. Szvjatoszláv]]). Szvjatoszláv volt az első, aki fiai között megosztotta a hatalmat, ettől kezdve a kijevi fejedelmet (elsőként [[I. Jaropolk kijevi nagyfejedelem|I. Jaropolk]]ot) kezdték nagyfejedelemnek ''(velikij knyaz)'' nevezni.<ref>{{HellerOroszBirodalom}}</ref> – A [[Kijevi Rusz]] kiterjesztette hatalmát a mai Oroszország nyugati részének nagy részére. A Rurikidák a legtöbb hercegségben megszerezték a vezető szerepet, azonban az egyre erősebb uradalmak belviszályokat okoztak, amelyek lassan felemésztették a Ruszt. Már [[1054]]-ben, [[I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem|''Bölcs'' Jaroszláv]] halála után az egységes állam egymással viszálykodó fejedelemségekre bomlott, melyek közt Kijev fősége csak névlegesnek volt tekinthető.

 

 

* '''A [[Moszkvai Nagyfejedelemség]] ([[1263]]–[[1547]]):''' ebben az ínséges időszakban ragyogott fel a [[13. század]] végén alapított Moszkvai Nagyfejedelemség csillaga, ugyanis az egyetlen fejedelemség volt, amely jó kereskedelmi lehetőségeit kihasználva meg tudott egyezni a tatárokkal, és fejlődni tudott. Már [[I. Iván moszkvai nagyfejedelem|''Pénzeszsák'' Iván]]nak ([[1325]]–[[1340]]) sikerült megszereznie a valgyimiri fejedelemség területeit, [[III. Iván moszkvai nagyfejedelem|''Nagy'' Iván]] ([[1462]]–[[1505]]) és [[III. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem|III. Vaszilij]] ([[1505]]–[[1533]]) korára pedig beolvasztani a többi fejedelemséget és egyesíteni az orosz területeket. A gyarapodó fejedelemség ezzel párhuzamosan úgy megerősödött, hogy képes volt [[1480]]-ra véglegesen legyőzni a tatárokat, és felszabadítani a területeket a megszállók alól. Ezen okokból a moszkvai fejedelmek a [[15. század]]ra már felvehették az ''egész Rusz uralkodója'' címet. Az állam szerepét emellett növelte, hogy Bizánc elfoglalása ([[1453]]) után Moszkva lett az [[ortodox kereszténység|ortodox]] egyház központja.