„Kakas István” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a WP:FELÉP + hivatkozások rendbetétele + apró kiegészítés
tov. info.
10. sor:
Báthory Zsigmond uralkodása után az új fejedelem, [[Báthory András]] szolgálatába lépett, aki őt titkárjává tette és közbenjáróul kérte fel a [[Habsburg–Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnő|Mária Krisztina főhercegnővel]] óhajtott házassága intézésére. Ezután nemsokára a [[III. Zsigmond lengyel király|lengyel királyhoz]] küldte követségbe [[Bánffi György]]gyel együtt. [[Krakkó]]ból való visszatérte után [[1599]]. szeptember 14-én [[Rudolf magyar király|Rudolf császárhoz]] küldte [[Prága|Prágába]], hogy kibékítse a császárt az ő erdélyi fejedelemségével. A császár Kakast csak november 15-én küldte vissza [[Pilsen]]ből, miután [[II. Mihály havasalföldi fejedelem]] Erdélyt elfoglalta. Az 1600. év telén ismét követségben járt a császárnál, hazatérte előtt betért [[Graz]]ba Mária Krisztina főhercegnőhöz, aki meghagyta neki, hogy feleségét rövid idő alatt [[Tirol]]ba kisérje. Ugyanezen év nyarán útra is kelt Kolozsvárról Tirol felé s nejét [[Botzen]]be kisérte. Ez alatt birtokaitól (három adómentes házától) Mihály és a kolozsvári tanács jogtalanul megfosztották, ezek visszaszerzését végre kieszközölte Rudolf császárnál. 1601. február 1-jén [[Giorgio Basta]] és az erdélyi rendek országgyűlési tanácsa minden javainak visszaadását rendelték el, Kakas azonban eladta kolozsvári birtokait és Botzenben telepedett meg.
 
Innen hívatta [[1602]]-ben II. Rudolf császár prágai udvarába, hogy egy nagy fontosságú s veszélyes követséget bízzon reá, a [[I. Abbász perzsa sah]]hoz, a török ellen kötendő véd- és dacszövetség megkötésére. 1602. augusztus 27-én indult Prágából perzsiai követségébe, [[Szilézia|Szilézián]], [[Lengyelország]]on, [[Litvánia|Litvánián]] keresztül [[Oroszország]] felé. Október 15-én lépte át az orosz határt és november 9-én ért [[Moszkva|Moszkvába]], december 23-án [[Kazán (település)|Kazán]]ba, ahol a telet töltötte. A [[Volga]] jegének felolvadása után, 1603. május 11-én indult a [[Kaszpi-tenger]] felé. [[Asztrahán]]ban két hónapig kellett várnia a hajók elkészülésére. Július 22-én szálltak tengerre és augusztus 8-án kötöttek ki Perzsia partján Lenkován városában. Tíz hétig kellett itt időzniük, amíg a persa sahhoz [[Iszfahán]]ba küldött hírnökük visszaérkezett. Azalatt a tenger vizétől mindnyájan megbetegedtek és Kakast már hordágyon vitték Perzsia belseje felé. De a tengertől csak két mérföldnyire fekvő [[Lahidzsán]]ban 1603. október 25-én meghalt és szállásuk kertjében egy fa alatt temették el. Végrendeletében mindenét feleségének hagyta. A követséget az ő utasítása szerint titkára [[Tectander György]] és kísérete folytatta és végezte el. 1603. december 14-én indultak vissza és sok viszontagság után 1604 őszén értek Prágába.
 
==Műve==
25. sor:
* Kakas István: ''[http://www.terebess.hu/keletkultinfo/kakasistvan.html Perzsiai utazás.]'' In: Terebess: Ázsia-tár.
* {{CitLib | aut = Veress Endre | tit = Zalánkeményi Kakas István | loc = Budapest | red = Magyar Történelmi Társulat | ann = 1905 | url = http://mek.oszk.hu/05600/05652/html/index.htm}}
*[http://plone.iti.mta.hu/rec.iti/Members/szerk/ghesaurus-1/AcsPal-Ghesaurus.pdf Ács Pál: Kakas István utolsó követútja a Kaszpi-tenger mellé (1603)]
 
== Kapcsolódó szócikkek ==