„Buddhista művészet” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
39. sor:
Buddha emberalakú ábrázolása az 1. század környékén vált általánossá Észak-Indiában. Az alkotások két fő központja a mai [[Pakisztán]] területén található [[Gandhára]] és az Észak-India középső részén található [[Mathura]] volt.
 
[[Gandhára művészete]] a görög kultúra hatásait tükrözi. A görög befolyás [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] hódításai nyomán kezdődött, majd [[Görög-Baktria uralkodóinak listája|Görög-Baktria]] és az [[Indo-Göröggörög királyság|Indo-Göröggörög királyságok]] megalakulása után erősödött. Ennek hatására fejlődött ki a [[Gandhára művészete|görög-buddhista művészet]]. A gandhárai buddhista szobrászatban megtalálhatók az [[ókori görög művészet]] nyomai, és úgy tartják, hogy az „ember-isten” koncepcióját alapvetően a [[görög mitológia]] kultúrája ihlette. A gandhárai szobrászati iskola hozta be a buddhista művészeti ábrázolásba többek között a hullámos hajat, a mindkét vállat fedő szerzetesi ruházatot, a cipőt és a szandált, az akantuszfű leveleivel való díszítést, a nirvána szimbólumot.
 
Mathura művészete az ősi indiai hagyományokra épült, például olyan istenszerű lények emberalakú ábrázolására, mint a jáksák. A megformálás stílusa archaikusnak mondható Buddha későbbi ábrázolásaihoz képest. A mathurai iskola egyedi jellegzetessége volt Buddha [[muszlin]]nal eltakart bal válla, a tenyéren ábrázolt [[dharmacsakra|életkerék]] (dharmacsakra) és például a lótuszülés.