„Statisztikák az ateizmusról és vallásról” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Math (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Math (vitalap | szerkesztései)
Visszavontam Math (vita) szerkesztését (oldid: 16147677)
123. sor:
* A Personality and Social Psychology Review-ban megjelent cikk az Egyesült Államokban korrelációt talált a vallás és a rasszizmus között. <ref>Hall DL1, Matz DC, Wood W.:"Why don't we practice what we preach? A meta-analytic review of religious racism", Pers Soc Psychol Rev. 2010 Feb;14(1):126-39. doi: 10.1177/1088868309352179. Epub 2009 Dec 16. http://psr.sagepub.com/content/14/1/126.abstract%20</ref>
* A Bertelsmann Alapítvány tanulmánya -0.43 - -0.47-es korrelációt talált a társadalmi összetartozás és a vallás fontossága között a mindennapokban. A korrelációt országokra számolták, országos átlagos pontszámokra. Magyarul azt találták, hogy a társadalmi összetartás ellentétesen függ össze a vallásossággal.<ref>Bertelsmann Alapítvány: "Radar gesellschaftlicher Zusammenhalt", 2013. http://www.gesellschaftlicher-zusammenhalt.de/fileadmin/Inhalte/Radar_InternationalerVergleich_web_de.pdf</ref><ref>"Religiosität schwächt Gesellschaften", Das Humanistische on-line magazin, http://www.diesseits.de/perspektiven/saekulare-gesellschaft/1378159200/religiositaet-schwaecht-gesellschaften</ref>
* Smith et. al. tanulmányukban azt találták, hogy különféle hívők és nem hívők csoportja egy kísérletben nem különbözött abban, hogy melyikük csalt többször vagy volt jobban hajlandó segíteni hátrányos helyzetű gyerekeken. <ref>Smith et. al. "Faith Without Works: Jesus People, Resistance to Temptation, and Altruism", Journal of Applied Social Psychology, 1975. http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1559-1816.1975.tb00684.x/abstract</ref>
* Hunsberger et. al. úgy találta, hogy vallásos emberek nem vesznek részt nagyobb számban segélyszervezetekben<!--melyik országban nem? kellenének a kísérleti körülmények-->.<ref>Hunsberger, B., & Platonow, E. (1986). Religion and helping charitable causes. Journal of Psychology , 120, 517-528.</ref>
* McKenna úgy találta, hogy papok nem voltak segítőkészebbek egy autóbaleset kapcsán a segélyhívás megfelelő továbbításában<!--mint a címéből is látszik, a tanulmány nem ezzel foglalkozott, itt is utánanézés lenne szükséges-->.<ref>McKenna, Ralph H.: "Good samaritanism in rural and urban settings: A nonreactive comparison of helping behavior of clergy and control subjects" Representative Research in Social Psychology, Vol 7(1), 1976, 58-65. http://psycnet.apa.org/?&fa=main.doiLanding&uid=1976-26046-001</ref>
* Darley és Batson egy kísérletben azt vizsgálta, mitől függ az, hogy egy rászoruló emberen ki segít. Azt találták, hogy az emberek sietsége jelentősen akadályozta a segítségadást. Ugyanakkor az, hogy a kísérleti alanyok éppen egy szamaritánus bibliai prédikációra készültek, mint előadók, egyáltalán nem tette valószínűvé azt, hogy megálljanak segíteni. <!--Ez az összefüggés arra mutat, hogy a vallásos erkölcs közvetlen, azonnali prédikálásának sincs pozitív hatása. Tehát még akkor sincs pozitív hatás, ha a vallásos hittétel éppen aktívan ott van az ember fejében.--><!--Ez a szócikkíró önkényes interpretációja-><ref>Darley, J. M., and Batson, C.D., "From Jerusalem to Jericho": A study of Situational and Dispositional Variables in Helping Behavior". JPSP, 1973, 27, 100-108. tomgraf.wikispaces.com/file/view/Good+Samaritan.pdf</ref>
 
Felvethető kérdés, hogy erkölcs alatt milyen erkölcsöt nézünk? Nyilvánvalóan nem sokat jelentene, ha kimutatnák, hogy a hívők ateista erkölcsrendszernek nem tesznek eleget, és ateisták hívő etikai mércével bizonyulnának rosszabbnak, vagy nem jobbnak. Ezek könnyen magyarázható jelenségek volnának. A felmérésekben kulcs, hogy olyan értékeket vizsgáltak, melyeket az adott vallások mindenképpen vallanak, és általában az ateisták is. Ateista részről lehetséges volna az, hogy sokan elvetnék ezeket az értékeket, ez magyarázna egy olyan eredményt, amely szerint rosszabbul teljesítenének. De pont ez az érdekes, hogy nincs szükség ilyen magyarázatra.