„Vix-jegyzék” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: Protokollcsere külső hivatkozásokban (WP:BÜ)
Hello world (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[FájlKép:VixLCL NoteFernand HUVix.JPGjpg|bélyegkép|jobbra|350px|A[[Fernand Vix-jegyzékben]] javasoltfrancia semlegesvezérkari övezetalezredes]]
A '''Vix-jegyzék''' az [[első világháború]]ban győztes [[Antant]]-hatalmak által a [[PárizsiPárizs békekonferencia|párizsikörnyéki békekonferenciánbékeszerződések]] alkalmával, [[1919]]. [[február 26.|február 26]]-án hozott határozatát és végrehajtásának előírásait tartalmazó levél, amelyet a [[Belgrád]]ban székelő francia Magyarországi Hadsereg ideiglenes parancsnoka, [[Paul de Lobit]] hadosztálytábornok írt [[Károlyi Mihály (miniszterelnök)|Károlyi Mihály]] [[köztársasági elnök]]nek. Nevét átadójáról, [[Fernand Vix]] francia vezérkari alezredesről, a Budapesti Szövetséges Katonai Misszió vezetőjéről kapta. Az [[1919]]. [[március 20.|március 20]]-án kézbesített, újabb keleti országrészek kiürítését követelő jegyzékre 30 órán belül vártak választ. A [[Berinkey-kormány]] nem vállalta a jegyzékben foglaltak elfogadását, sem elutasítását, ezért lemondott és a hatalmat, valamint a döntés jogát átadta a [[Szociáldemokrácia|szociáldemokratáknak]], akik a [[Kommunizmus|kommunistákkal]] együtt kikiáltották a [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Magyar Tanácsköztársaságot]].
 
== Közvetlen előzményei ==
[[Fájl:Vix Note HU.JPG|bélyegkép|jobbra|350px|A Vix-jegyzékben javasolt semleges övezet]]
Az [[1918]]. [[november 13.|november 13]]-án aláírt [[Belgrádi egyezmény (1918)|belgrádi katonai konvenció]] rögzítette a harcoló felek közötti [[demarkációs vonal]]at. Ennek értelmében a [[Magyarország Kormánya|magyar kormány]] köteles volt visszavonni csapatait a [[Nagy-Szamos]] felső folyása–[[Beszterce]]–[[Marosludas|Maros]] (falu)–a [[Maros]] folyó vonala a [[Tisza|Tiszával]] való összefolyásáig–[[Szabadka]]–[[Baja]]–[[Pécs]] (e városokban nem tartózkodnak magyar egységek)–a [[Dráva]] folyása [[Horvát-Szlavónország|Szlavónia-Horvátország]] határáig húzódó vonaltól északra. A döntéssel elégedetlen [[kisantant]] hatalmak kezdettől fogva megsértették a fegyverszüneti egyezményben rögzítetteket és lépték át a demarkációs vonalat, vagy hatoltak be a konvenció által nem rögzített magyar területekre. A [[Románia|Román Királyság]] – [[Henri Mathias Berthelot|Berthelot]]{{jegyzet|Henri Mathias Berthelot (1861-1931), francia tábornok, a Havasalföldön állomásozó Dunai Hadsereg parancsnoka, egyszersmind a bukaresti francia misszió vezetője; 1916-17-ben már egy 1150 fős romániai francia katonai misszió vezetője, a román hadsereg átszervezője, később is a "román ügy" elkötelezett szószólója.}} francia tábornok hathatós közreműködésével – újabb és újabb területeket követelt, s szállt meg, többnyire kész helyzet elé állítva a szövetséges parancsnokságot, a párizsi békekonferencia diplomatáit, valamint a [[Első magyar köztársaság|Magyar Köztársaság]] vezetőit.{{refhely|Borhi László 1977}} Január közepén a román hadsereg bevonult [[Nagybánya|Nagybányára]], [[Zsibó]]ra, [[Bánffyhunyad]]ra, [[Zilah]]ra és [[Máramarossziget]]re. Az előrenyomulás végül is január végén a Máramarossziget–Nagybánya–Zilah–[[Csucsa]]–[[Zám]] vonalon megakadt, részben a növekvő magyar katonai ellenállás, részben Berthelot hatáskörének korlátozása miatt, megtiltva a kialakult status quo további önkényes megbolygatását.{{refhely|Magyarország története 1918-1919| 118. o.}}