„Toll (íróeszköz)” változatai közötti eltérés

Az első [[fém]]ből ([[réz]]ből) készült tollhegy az i. sz. 79-ben vulkánkitörés során elpusztult [[Pompeji]] városának romjai közül került elő. [[Samuel Pepys]] [[1663]]. [[augusztus]]i naplójában szintén utal egy fémből készült toll alkalmazásának lehetőségére. Újonnan feltalált fémtollakat említ a [[The Times]] [[1792]]-es száma is. A fémből készült tollat végül [[1803]]-ban szabadalmaztatták, de ipari termelése a manufaktúrákban - köszönhetően [[Bryan Donkin]]nak - csak [[1811]]-ben kezdődött meg [[Anglia|Angliában]]. A fémtollak és tollhegyek minősége fokozatosan egyre jobb lett, és használatuk széles körben elterjedt.

 

Az első olyan toll, amely a tintát már a belsejében található tartályban tárolta, az i. sz. 10. században volt használatos, [[Egyiptom]] akkori kalifájának az udvarában. A toll minden valószínűség szerint egyfajta töltőtoll volt, felépítését illetően azonban nem maradtak fenn utalások. A második, tartállyal rendelkező tollal kapcsolatos történelmi említés 1636-ból származik [[Daniel Schwenter]]nek, a német feltalálónak a [[Deliciae Physico-Mathematicae]] című munkájából. Találmánya két lúdtollból készült, amelyeket egymásba csúsztatott, és közülük a belső tartályként funkcionált. [[AngliaAngliában]] 1809-ben [[Barthalomew Folsché]] lett a tintatartállyal rendelkező toll szabadalma.