„Oberschall Pál” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
link
1. sor:
'''Oberschall Pál''' (Liptó-[[Rózsahegy]], [[1871]]. [[május 11.]] – [[Budapest]], [[1934]]. [[október 13.]]) jogi doktor, pozsonyi királyi akadémiai jogtanár.
 
==Élete==
 
[[Oberschall Adolf]] és Andaházy Máriának fia. Tanulmányait [[Kolozsvár]]t végezte, ahol mint az ifjúság vezetője egyik kezdeményezője volt az országos diákszövetség megalapításának és a román ifjúság memorandumára adott válasziratnak. Az egyetem 1890-ben ''A házassági vagyonjogi rendszerek főbb válfajainak méltatása'', 1891-ben ''A munkásbiztosítás kérdésének kifejtése'', 1892-ben ''Az összkormányzati rendszer főbb elvei'' című pályamunkáit pályadíjjal tüntette ki. Közszolgálatát 1893-ban kezdte meg a [[rózsahegy]]i királyi törvényszéknél; 1896-ban tanácsjegyző lett a pozsonyi királyi ítélőtáblánál, 1897-ben albíró a pozsonyi királyi járásbiróságnál; 1899-ben a pozsonyi királyi akadémia büntetőjogi, bűnvádi eljárási és jogbölcseleti tanszékre rendkívüli tanárnak nevezték ki. 1901-ben a kolozsvári egyetemen a büntetőjogból és bűnvádi eljárásból magántanárnak habilitálták és ugyanez évben a pozsonyi királyi akadémián rendes jogtanárrá lépett elő. Számos külföldi tanulmányutat tett, résztvett a [[párizs]]i nemzetközi jogi kongresszuson; 1903-ban [[Róma|Rómában]] volt jelen a nemzetközi történeti kongresszuson. Több külföldi tudományos társaság tagjává válaszotta. 1914-től a kassai jogakadémián tanított, majd az [[első világháború]]t követően a fegyverszüneti bizottság tagja és az [[Országos Közművelődési Tanács]] tagja volt. A jogi irodalom és a büntetőjogi kodifikáció terén kifejtett munkássága jelentős.
 
Több külföldi tudományos társaság tagjává válaszotta. 1914-től a [[kassai jogakadémia|kassai jogakadémián]] tanított, majd az [[első világháború]]t követően a fegyverszüneti bizottság tagja és az [[Országos Közművelődési Tanács]] tagja volt. A jogi irodalom és a büntetőjogi kodifikáció terén kifejtett munkássága jelentős.
==Munkái==
 
==Művei==
 
* A tisztességtelen versenyről. Budapest, 1893.
* A visszaesésről. Büntetőjogi tanulmány. Pozsony, 1900. (Ism. Magyar Nemzet 1900. 25. szám. Budapesti Hirlap 1901. 27. sz.).
* Jog- és állambölcseleti jegyzetek. O. P. előadásai után jegyezték [[Stampfel Frigyes]] és [[Aixinger László]]. Kézirat gyanánt. Pozsony, 1902.
* Védőbeszéd Rusznyák János elleni bűnügyben. Budapest, 1903.
 
20 ⟶ 22 sor:
==További információk==
 
* [[Gulyás Pál]]: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. [[Viczián János]].
* [[Bartha István]]-[[Förster Rezső]]: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig 1899-1941. Bp., Kis Akadémia, 1941.
* [[Mészáros András]]: A felső-magyarországi iskolai filozófia lexikona. [Pozsony], Kalligram, 2003.
* [[Révai Új Lexikona]]. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
* Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
 
[[Kategória:Rózsahegyiek]]
[[Kategória:Magyar jogászok]]
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]