„Somló Sándor” változatai közötti eltérés

Apjától, aki a premontreiek jószágigazgatója volt, gondos nevelést kapott. Korán érdeklődött a történelem, a népmesék és dalok iránt. Iskoláit [[Ungvár]]on és [[Pest (történelmi település)|Pest]]en végezte. Pesten elragadta a színpad utáni vágy, abbahagyta az iskolát és ''Somló'' néven 1875-ben beiratkozott a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színészeti Tanodába]]. Szülei ezért megvonták tőle a támogatást, nékülözött, másolásból és statisztálásból élt. Ekkor kezdett rendszeresen verseket írogatni, és színművek írásában [[Szigligeti Ede]] is bátorította. A színiiskola után, 1878-tól három évet [[Győr]]ött töltött; itt adták elő első [[népszínmű]]vét, az ''Apa és fiú''t, de ezzel nem aratott sikert. Ezután az ország számos városában fordult meg; 1887-ben a [[pozsony]]i [[Toldy Kör]] ''Gorgo'' című tragédiájának ottani sikeréért ezüst koszorúval tisztelte meg. 1893-ban a [[Nemzeti Színház]] tagja, 1902-ben igazgatója lett. Ebben az évben vették fel a Corvin Mátyás szabadkőműves páholyba. [[Rákosi Szidi]] színiiskolájában tanárként is működött, 1909-től az [[Országos Színművészeti Akadémia]] igazgatójaként működött. Felesége Vadnay Vilma volt. Sírja a [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi úti temető]]ben áll (20/1-1(2)-58).