„Asztalos (foglalkozás)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{nincs forrás}}
[[Fájl:Плахов В столярной мастерской 1845.jpg|bélyegkép|L. Plakhov: Az asztalosműhely (1845)]]
Az '''asztalos''' egyfajta faműves, aki az [[Ács (foglalkozás)|ács]] szakmának egyik, a kora [[középkor]]ban specializálódott ágát műveli. Legismertebb első készítményeinek ezért a több ezer éves kultúrákból, rajzokon fennmaradt [[bútor]]típusokat tekinthetjük: a [[zsámoly]]okat, [[heverő]]ket, [[kerevet]]eket, - a [[Szék (bútor)|székeket]], [[trón]]székeket, [[ágy]]akat, stb. Az első „[[szekrény]]eket”, azaz a ruhás ládákat, vagy a polcokat, könyvtámaszokat is ácsok faragták és illesztették még össze faszegekkel, [[Fakötés|fakötésekkel]], de ragasztó nélkül, különféle technikákkal. Később ez is az asztalosok privilégiuma lett.
[[Fájl:Carpenter's workbench.jpg|bélyegkép|Gyalupad]]
Az '''asztalos''' egyfajta faműves, aki az [[Ács (foglalkozás)|ács]] szakmának egyik, a kora [[középkor]]ban specializálódott ágát műveli. Legismertebb első készítményeinek ezért a több ezer éves kultúrákból, rajzokon fennmaradt [[bútor]]típusokat tekinthetjük: a [[zsámoly]]okat, [[heverő]]ket, [[kerevet]]eket, - a [[Szék (bútor)|székeket]], [[trón]]székeket, [[ágy]]akat, stb. Az első „[[szekrény]]eket”, azaz a ruhás ládákat, vagy a polcokat, könyvtámaszokat is ácsok faragták és illesztették még össze faszegekkel, [[Fakötés|fakötésekkel]], de ragasztó nélkül, különféle technikákkal. Később ez is az asztalosok privilégiuma lett.
 
Ma is teljes mértékben érthetőek [[Comenius]] tankönyvének az e szakmára vonatkozó sorai:
''„Az asztalos (szökrényes, szökrönyös) meggyalulja a deszkákat a gyaluval a faragó (gyaluló) széken, megsimétja a simétó gyaluval, megfúrja a furóval, megfaragja (díszíti) a faragókéssel, egybenfoglalja (ereszti) enyvvel és hevederekkel, és (így) csinál táblákat, asztalokat, ládákat, és egyebeket…”''
 
Ehhez az idézethez, és a ma ismert [[szerszám]]ok kialakulásához meg kell jegyezni, hogy az említett faragószék vagy vonószék a mai gyalupad elődje lehetett, a vonókést (kézvonót, háncsolót) pedig [[Erdély]]ben ma is [[Gyalu (szerszám)|gyalunak]] hívják. A vésés – [[Kalapács (szerszám)|kalapács]] nélkül vagy annak segítségével –, a fúrás, később a [[fűrész]]elés és a [[kapa]]szerűen kialakított rövid fanyelű, ([[Kőzet|kő]], [[bronz]] majd [[vas]]) élű eszközökkel történő alakítások a faművesség legősibb megmunkálási módjaihoz tartoznak, de a kezdetleges gyalualakok is több ezer évvel időszámításunk előtt már ismertek voltak a [[Földközi-tenger]]i és a keleti kultúrákban.
 
Az asztalos szerszámai a már előzőleg említettek utódai, így pl. a ma ismert [[gyalupad]] a [[pad]]ékekkel és a padszolgával, a fejsze, balta, szekerce és bárdok sokféle típusai, az egyszeresen ívelt szalu vagy a két síkban ívelt éllapú teknővájó [[kapacs]], a szegkiemelő és a [[harapófogó]], valamint a különböző részfeladatoknak megfelelően kialakított gyalu-, fűrész- és furdancstípusok mellett a jelölő , mérő, [[ragasztó|enyvező]] és [[szorító]] eszközök.
 
Az asztalosság egyik ágát művelő ''mintaasztalos'' a fémöntéshez használt öntőmintát, magszekrényt és magot készíti. Az asztalos szakma másik közeli rokona pedig az a faesztergályos mesterség, melynek egyes termékeit mint alapanyagot használja fel (pl. bútorlábak és -oszlopok, esztergált majd hosszában kettévágott díszítések) ma egy asztalos vagy egy farestaurátor.
19 ⟶ 18 sor:
== Forrás ==
*[http://famivesceh.hu/dok/Szemerey_Tamas_-_Az_asztalossagban%20hasznalt_idegen_szavak_gyujtemenye.pdf Szemerey Tamás, ''Az asztalosságban használt idegen szavak gyűjteménye'', [[Nyugat-magyarországi Egyetem|Soproni Egyetem]]]
 
{{csonk-kultúra}}
 
[[Kategória:Foglalkozások]]