„Georges Cuvier” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Georges |
|||
179. sor:
Vizsgálódásainak nevezetes tárgya a híres hottentotta Vénusz, [[Sarah Saartjie Baartman]] rabszolga volt. A nő agyát például Londonban és Párizsban is kiállították. Ez egy olyan koponya volt, melyet a kor vezető anatómusai részletesen leírtak, közöttük [[Paul Broca]] és Cuvier is. Ők azért is számítottak, mert a modellt még életében is megvizsgálhatták, és halála után ők boncolták fel a holttestét.
Baartman holttestéről Cuvier gipszmásolatot készített, amit a párizsi ''Musee de l'Homme''-ban (Az Ember Múzeuma) állított fel a boncolás eredményeivel együtt. Kiállítási tárgy lett az agya és a nemi szerve is, melyet üvegben tartósítottak. Ezek a preparátumok egészen az 1970-es évekig láthatók voltak a múzeumban. A halott nő maradványait a [[Dél-afrikai Köztársaság]] hosszú éveken keresztül próbálta visszavinni a szülőhelyére, és csak 2002-ben sikerült megkapni a franciák engedélyét, hogy emberhez méltó módon temessék el földi maradványait.<ref>{{cite web |url=http://www.origo.hu/tudomany/tarsadalom/20020222mars.html |title=A hottentotta Vénusz hazatér |accessdate=2013-12-16 |publisher=origo.hu |language=magyar}}</ref><ref name="Fekete Vénusz">{{cite web |url=http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=30213 |title=Velencében hódít a Fekete Vénusz |accessdate=2013-12-20 |publisher=mult-kor.hu |language=magyar}}</ref>
Az emberi rasszokhoz köthető tanulmányait vallásos meggyőződése ellenére is a poligenizmus jellemezte. Ezekben hangoztatott fajok állandósága és megváltozhatatlansága, a környezeti hatások szigorú szabályai, az anatómiai és a koponya eltérések, valamint a fajok között lévő fizikai és a mentális különbségek mind ezt támasztják alá.{{refhely|Jackson & Weidman 2005|41-42. old.}}
| |||