„Ráth Zoltán” változatai közötti eltérés

Azonban kenyéradó pályáról kellett gondoskodnia, ezért az [[Központi Statisztikai Hivatal|Országos Statisztikai Hivatal]]ba lépett, egyelőre csak mint díjnok, de már 3 hónap múlva felesküdt gyakornok lett. Közreműködött a ''Közgazdasági és Statisztikai Évkönyv'' nemzetközi anyagának feldolgozásánál és a ''Nemzetgazdasági Szemlé''nél (később ''Közgazdasági Szemlé''nél) is, mely folyóiratba 1899-től kezdve 27 nagyobb értekezést és 54 könyvismertetést, bírálatot írt. Hivatalos statisztikai működésének emlékét az 1890. évi népszámlálási nagy mű egyes fejezetei és az 1890-93. évek népmozgalmát ismertető kötetekben írt bevezetések őrzik. Elkészítette bűnügyi statisztikánk reformtervezetét is.

 

 

Az összeköttetést azonban a budapesti irodalmi és tudományos körökkel nem szakította meg; továbbra is megtartotta a közgazdasági társaságnál viselt főtitkári állását, az üléseken többször megjelent, valamint akadémiánk felolvasó asztalát is felkereste. Részt vett az 1901 őszén a nemzetközi statisztikai intézetnek egy hétig tartó budapesti ülésezésein, két előadást is tartott a szakosztályok munkálataiban, megnyerte a külföldiek rokonszenvét és a legközelebbi tagválasztáskor az intézet tagjai közé választották. A kisvárosi társadalmi kötelezettséggekkel nem barátkozott meg, sőt untatta, mindamellett lehetőleg részt vett a mulatságokban is. Testi szervezetének gyengeségét érezve oly hygienikusan élt, hogy a mértékletességnek mintaképe volt. A szünidőket rendesen édesanyja körében, csanaki (Győr megye) szőlejükben töltötte. Azonban egészségét minden gondozás mellett hanyatlani érezte.