„Honthy Hanna” változatai közötti eltérés

a
a
== Pályája ==
[[Fájl:Honthy Hanna.jpg|bélyegkép|bal|180px|fiatalon, 1930-ban]]
Rákosi Szidi színiiskolájának elvégzése után szerződtette a [[Erkel Színház|Népopera]], ahol a ''Tengerész Kató'' című operettben szerepelt, már mint Hajnal Hajnalka, de a várt átütő siker elmaradt. Ezután [[Pozsony]]ban, [[Debrecen]]ben szerepeltlépett fel. Férjhez ment dr. Halmos Géza miniszteri tanácsoshoz, aki megalkotta számára a Honthy Hanna művésznevet. 1916-tól a főváros különböző színházaiban – [[Vígszínház]], [[Revü Színház]], [[Blaha Lujza Színház]], [[Király Színház]], [[Katona József Színház (Budapest)|Belvárosi Színház]] – kapott szerződést.
 
1922-ben, a ''Bajadér'' című [[Kálmán Imre]]-operett Király színházi előadásán mérte össze tudását, tehetségét a kor ünnepelt, nála 14 évvel idősebb primadonnájával, [[Fedák Sári]]val. Neve ettől kezdve vált igazán ismertté Budapesten.
 
1925–27-ben és 1949-től a [[Budapesti Operettszínház|Fővárosi Operettszínház]] tagja volt, bár igazán csak egyes szerepekre szerződött. Prózai színházakban is sikerrel szerepelt, de ő elsősorban az operett és a daljáték műfajának volt vezető énekese, évtizedeken át ünnepelték mint primadonnát. Igazi sztár volt a színpadokon, otthon és külföldön egyaránt hatalmas sikert aratott képességeivel és egyedi hangfekvésével.
 
A [[második világháború]] után [[Gáspár Margit]] szerződtette a Fővárosi Operettszínházhoz a már jóval 50-en túli primadonnát. Operettek átdolgozásával (''[[Csárdáskirálynő]]'', ''[[Luxemburg grófja]]'' stb.) kreálták számára a „grande dame” szerepkört, egy-egy korábbi szerepet felnagyítva (Mme Fleury, Cecília).