„Korál (zene)” változatai közötti eltérés

 

Később, a [[17. század]]ban az orgona egyre jelentősebb liturgikus szerephez jutott, és sorra születtek az orgonára írt, legtöbbször ugyancsak [[ellenpont|kontrapunktikus]] korálfeldolgozások. Az oratorikus műfajok kialakulásával pedig a korálok sokszor központi szerepet kaptak [[oratórium]]okban, [[passió]]kban, [[kantáta|kantátákban]]. [[Johann Sebastian Bach|Bach]] a korált a zenetörténetben példa nélküli művészi szintre emelte: [[korálelőjáték]]-gyűjteményei (az [[Orgelbüchlein]], a [[Clavierübung]] III. kötete stb.) és több, mint 200 [[Johann Sebastian Bach egyházi kantátái|kantátájának]] legtöbbje tanúskodik erről.<ref name="Bach">[[Albert Schweitzer]] írja Bachról:

 

A [[klasszicizmus|klasszikus zenében]] a korálfeldolgozás műfaja teljesen háttérbe szorult, csak a [[romantika|romantikában]], a [[barokk zene]] újrafelfedezésével születtek újabb korálfeldolgozások. Ám ekkorra a korál liturgikus és magasművészeti funkciója már szétvált: az ''Ein feste Burg ist unser Gott'' kezdetű korált [[Felix Mendelssohn-Bartholdy|Mendelssohn]] 5. [[szimfónia|szimfóniájában]] éppúgy idézi, mint [[Richard Wagner (zeneszerző)|Wagner]] [[Wagner: Kaisermarsch|Kaisermarsch]] című művében.