Wikipédia

„Veresegyház” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Bot: Protokollcsere külső hivatkozásokban (WP:BÜ)
Nincs szerkesztési összefoglaló
23. sor:
 
== Története ==
Veresegyház mindig lakott Árpád - kori, templomos település, első okleveles említése 1375-ből való. Tavát 1430-ban szintén oklevél említi.
A néphagyomány szerint Veresegyház és Szada őse Ivacs falu volt, ami ma a városhoz tartozik.
 
Első említése egy [[1375]]. [[április 25.|április 25-én]] kelt oklevelében van, ahol „Szepesi Jakab országbíró Syday-i István fia Domonkosnak Wereseghaz-i Lanchk fia Miklós elleni perében elengedi a felperesre kirótt 6 márkányi bírság kétharmadát”. Veresegyház területe átlagosan valamivel kevesebb, mint 6 ezer hold volt. Az [[1788]]-ban mért adatok arányaikban az [[1920-as évek]]ig nem sokat változtak. Veresegyház tiszta [[magyarok|magyar]] falu volt, földesura 3/4 részben a [[vác]]i [[püspök]], 1/4 részben a [[nagyvárad]]i káptalan. Önálló pecséthasználata a [[XVII. század]] végétől van, [[1876]]-ig hat különböző pecsétje ismert.
A középkorban jelentős birtoknak számított, majd 1638-ban megalakult parasztvármegye egyik hadnagysága itt működött, melyhez 12 falu tartozott.
 
A XVIII. század harmincas éveiben újjászervezett váci püspöki uradalom egyik birtokkerületének, a veresegyházi ispánságnak székhelye, a XIX század elején a Váci járási alszolgabíró lakhelye.
 
A XIX-XX században körorvosi, körállatorvosi székhely. Veresegyház az egykori Pest-Pilis, majd a Pest-Pilis-Solt, 1876-tól Pest-Pilis-Solt-Kiskun, 1950-től Pest megyei település és  a Váci járáshoz tartozott 1965-ig, ezt követően a Gödöllői járáshoz csatolták.
 
A község része volt 1956-ig a mai [[Erdőkertes]] település. 
 
A járások megszűnte után 1984-től természetföldrajzi adottságai, kulturális kötödései, elhelyezkedése, közlekedési hálózat kapcsolódásai miatt [[Gödöllő]] város vonzáskörzetéhez tartozik.  Veresegyház 1970 április 1-jétől nagyközség, gyorsan és dinamikusan fejlődő lakosságszámban is rohamosan növekvő település (1970-ben 5371 fő, 1980-ban 6019 fő, 1990-ben 6373 fő).
 
Számos ismert történelmi személyiség járt a településen, így [[II. Rákóczi Ferenc]] 1705. július 7-július 10-ig, [[II. József magyar király|II. József király]] 1784. X. 16-án, [[Fáy András]] 1812-18-ig volt a település lakója, itt látogatta meg [[Kölcsey Ferenc]] és [[Szemere Pál]]. [[Petőfi Sándor]] 1843-ban kétszer is  utazott át  e tájon. [[Damjanich János]] serege 1849. április 10-én innen indult a váci csatába. Átutazott [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]] császár is 1857-ben.
 
A város lakossága 2001. december 31-én 10.520 fő, közmű ellátottsága (víz, villany, gáz, telefon, szennyvízcsatorna)  beépített és beépítetlen ingatlanok vonatkozásában teljes. Veresegyház 1999. július 1-jén városi rangra emelkedett.
 
A lakosságszám folyamatos növekedése, a környék legdinamikusabban fejlődő településévé tette Veresegyház városát, melynek lakosságszáma 2014-re elérte a 18.000 főt. A növekedéssel az intézményi struktúra is lépést tartott. Ma európai színvonalú bölcsödébe, óvodákba, és iskolákba járhatnak a fiatalok, melyek mind az elmúlt 10 évben lettek építve vagy felújítva.
 
=== Neve ===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Veresegyház”