„Népi Kollégiumok Országos Szövetsége” változatai közötti eltérés

A népi kollégiumi eszme az [[1930-as évek]]ben született meg a [[népi írók]], falukutatók által feltárt szörnyű viszonyok hatására. A bentlakásos internátus létesítésével meg akarták teremteni a tanulás, az értelmiségivé válás esélyét a szegény sorsú, többnyire paraszti származású gyerekeknek.<ref name=autogenerated1>[http://www.rev.hu/html/hu/filmek/nekosz.html A NÉKOSZ-legenda, rendező: Pataki Éva, dokumentumfilm, Kardos László, Pataki Ferenc]</ref> „Ez azért lenne jó, gondolta többek között [[Darvas József (író)|Darvas József]], [[Németh László (író)|Németh László]] vagy [[Veres Péter]], mert így el lehetne kerülni, hogy a parasztgyerekek a fővárosba kerülve beolvadjanak az ottani középosztályba, megtagadva népi gyökereiket.” Az első népi kollégium [[1939]]-ben alakult meg, Bolyai Kollégium néven ([[1942]]-től Györffy Kollégium a néprajzkutató [[Györffy István]] után). A [[Második világháború|háborút]] követően két népi kollégium működött: az újjáalakult Györffy Kollégium és a történészhallgatókat tömörítő Petőfi Sándor Kollégium. Ezek alapították [[1946]] júliusában a NÉKOSZ-t (Népi Kollégiumok Országos Szövetsége).<ref>[http://www.centropa.hu Centropa]</ref> A népi kollégiumi mozgalom aaz [[1940-es évek]] közepén indult ([[1946]]. július 9-én), és rövid virágzás után az évtized végére be is fejeződött, azaz beszüntette a [[Rákosi-korszak]] folyamán megszüntették. A hatása máig is érezhető, hiszen rengeteg kiváló ember került ki az egykori kollégisták közül.