„Bálint Zoltán (építész)” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
== Életpályája ==
[[Fájl:Esztergom TP Berpalota.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Takarékpénztári Bérpalota Esztergomban, a [[Lőrinc utca (Esztergom)|Lőrinc utcában]] Bálint Zoltán és [[Frommer Lajos]] tervei alapján épült fel]]
Bleyer József gabonakereskedő és Politzer Júlia gyermeke.<ref> {{cite web |url=http://www.eltereader.hu/media/2014/06/Kovacs_EgyetemiTanarok_READER.pdf |title=Magyarországi egyetemi tanárok életrajzi adattára 1848–1944 I. Zsidó és zsidó származású egyetemi tanárok|accessdate= 2015-06-22|author=Kovács I. Gábor, Kiss Zsuzsanna, Takács Árpád |last= |first= |authorlink= |coauthors= |date= |year=2012 |month= |format= |work=Eötvös Loránd Tudományegyetem |publisher=ELTE Eötvös Kiadó |pages=}}</ref> Zenésznek csak közepes lett volna, így [[1888]]-[[1892]] között a Műegyetemen tanult, majd tanulmányúton járt Nyugat-Európában. Hazatérve [[Korb Flóris]] és [[Giergl Kálmán]] irodájában dolgozott, részt vett a millenniumi építkezéseken, és ennek kapcsán nagyobb művet is írt az ekkor készült épületekről. A kiállításon önálló színháztervét is bemutatta ([[1895]]), továbbá tervet készített a [[pusztaszer]]i emléktárgyak kiállítási pavilonjához.
 
[[1897]]-ben [[Jámbor Lajos (építész)|Jámbor Lajossal]] társult. Műveiken [[Lechner Ödön]] hatása érezhető, ám attól elsősorban tömegkomponálás, felülettagolás tekintetében sokszor eltértek. Budapesten több épületet emeltek, például [[Zala György (szobrász)|Zala György]] műtermes villáját ([[1898]]-[[1899]]); a Lederer-palotát ([[1903]]-[[1904]]); Bálint Zoltán és Jámbor saját bérházát; kislakásos bérházakat ([[1925]]), továbbá a Thököly úti Felsőkereskedelmi iskolát és az Állami Számvevőszék épületét. Az 1900-as párizsi [[világkiállítás]] magyar pavilonját fiatalon ő tervezhette.