„Jean-Baptiste Say” változatai közötti eltérés

a (→‎Lásd még: Bot: Nemzetközi katalógusok sablon hozzáadása)
[[1815]]-ben Say lett [[Franciaország]] első politikai gazdaságtan professzora.
== Közgazdasági nézetei ==
[[File:Say - Lettres a M. Malthus, 1820 - 5496950.tif|thumb|''Lettres a M. Malthus'', 1820]]
=== Értékelmélete ===
Az érték szerinte nem a munkától, hanem a hasznosságtól függ. Az árunak a hasznossága ad értéket. S az áru értéke akkor nő, ha nő a hasznossága. A hasznosságot szerinte három tényező növeli: 1. a munka; 2. a tőke; 3. a természet. Ezeket a tényezőket Say termelési tényezőknek nevezi, amelyek egyenlő mértékben vesznek részt az értékalkotásban. A gazdasági folyamatot a termelési tényezők harmonikus együttműködésének tartja. E gondolatokra alapozza termelési tényezők elméletét, amelyben tagadja a kizsákmányolást. Szerinte a legrosszabb minőségű földeket azért vonják be a termelésbe, mert a kereslet növekedése miatt megnövekedett élelmiszerárak fedezik a magasabb termelési költségeket. (Ricardo ezzel ellentétben a csökkenő földhozadék törvényére hivatkozva a legrosszabb földek művelésbe vonásával indokolta az élelmiszerárak emelkedését, ami miatt a parlamentben támadta a gabonatörvényeket.) Say, mivel az értéket az áru hasznosságával azonosította, az állította, hogy az érték nagysága a piacon határozódik meg az árban. Az árat jelző pénzmennyiség nagysága a hasznosság függvénye, s ez az érték. A szabadon rendelkezésre álló természeti tényezőknek (víz, szél, napfény, levegő, stb.)azonban nincs ára, de Say szerint ezek is hozzájárulnak a jószág értékének növeléséhez, noha szolgálatuk ellenértéke nem alkotóeleme a jószág árának. De a természeti tényezők ingyenes közreműködése az áru előállításában olcsóbbá teszi annak termelését, s így az áruk olcsóbbodása folytán társadalmi mértékben felszabadult jövedelemrész fejezi ki a természetnek, mint termelési tényezőnek a jövedelmét. A föld azonban nem áll szabadon rendelkezésre, az magántulajdonban van, s ezért létezik a földjáradék. A munkaérték-elmélet képviselői szerint így azonban a föld mint termelési tényező nem a hasznossághoz való hozzájárulása miatt, hanem a tulajdonviszonyok eredményeként részesül jövedelemben.
155

szerkesztés