„II. Tvrtko bosnyák király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Peadar (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Peadar (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
69. sor:
 
== Élete ==
Származásáról [[Wertner Mór]] ezt mondja: „[[I. Tvrtko bosnyák király|I. Tvrtkónak]] és vidini [[Sisman Dorottya bosnyák királyné|Dorottyának]]<ref>Dorottya királyné [[Iván Szracimir bolgár cár]] és [[Baszarab Anna bolgár cárné|Baszarab Anna]] havasalföldi úrnő idősebb lánya volt.</ref> legidősb fia [[1382]]. évben már életben volt.”<ref>Lásd Wertner (1891: 227).</ref> A boszniai trónöröklés szerint nem elsőszülöttségi rendben örökölték a Kotromanić-ház tagjai a trónt, így I. Tvrtko feltehetőleg még kiskorú gyermekeit megelőzve az elhunyt király közeli rokonát,<ref>Wertner (1891) szerint testvérét, Fajfrić (2000) szerint unokatestvérét.</ref> [[Dabiša István bosnyák király|Dabiša Istvánt]] választották királlyá [[1391]]-ben. Dabiša halála után [[1395]]-ben már annak kiskorú fiát is mellőzték, és özvegyét, [[Gruba Ilona bosnyák királynő|Gruba Ilona]] királynét ültették Bosznia trónjára, akit azonban [[1398]]-ban elmozdítottak onnan, és I. Tvrtko házasságon kívüli fiát, [[Ostoja István bosnyák király|Ostoja Istvánt]] választották helyette. Tvrtko herceg végül [[1404]]-ben nyerte el az ország kormányzását II. Tvrtko néven, mikor testvérét egy összesküvés megbuktatta, aki [[Zsigmond magyar király]]hoz menekült. Maróti János macsói bánt küldte Zsigmond Ostoja megsegítésére, aki elfoglalta [[Szrebernik]]et és Ostoja székhelyét, [[Bobovác]]ot (történelmi magyar nevén: Babolc), ahova magyar őrséget helyezett, de II. Tvrtkót nem sikerült ekkor még elmozdítani a trónról. Zsigmond király végül [[1408]]-ban vezetett nagy szabású hadjáratot Boszniába, melynek eredményeként II. Tvrtko királyt Dobor váránál fogságba ejtette, aki meghódolt előtte, és elismerte a magyar király fennhatóságát. Zsigmond ekkor magával vitte a legyőzött boszniai uralkodót [[Buda (történelmi település)|Budára]]. Az [[1408]]-as Bosznia fölötti győzelem alkalmából alapította meg Zsigmond és [[Cillei Borbála]] királyné a [[Sárkány Lovagrend|Sárkányrendet]]. [[1409]]. októberében a Magyarországon „vendégeskedő” II. Tvrtkót a magyarellenes párt [[Sandalj Hranić|Hranić Sandalj]] vajda vezetésével hivatalosan is elmozdította a trónjáról, és ismét Tvrtko féltestvérét, Ostoját kiáltották ki királlyá. II. Tvrtko [[1415]]-ig Magyarországon maradt, és csak ekkor küldte Zsigmond újra Boszniába, hogy ismét elfoglalja a trónt, ami több éves küzdelem után csak [[1421]]. [[augusztus 18.|augusztus 18]]-án sikerült neki. A koronázására [[1421]]. szeptemberében került sor.
 
[[1425]]-ben az anyja révén Kotromanić-házi leszármazott [[Cillei Hermann]], aki II. Tvrtko nagynénjének, [[Kotromanić Katalin cillei grófné|Kotromanić Katalinnak]] volt a fia, elérte, hogy veje, Zsigmond király szövetséget kössön Tvrtkóval az oszmánok ellen, és [[1426]]. [[szeptember 2.|szeptember 2]]-án a nőtlen és gyermektelen II. Tvrtko kinevezte Cillei Hermannt örökösévé.