„Lív nyelv” változatai közötti eltérés

A nyelvészeti és néprajzi munkáknak az [[első világháború]] vetett véget. Az országhatáron élő néhány ezres lív közösség nagy részét kitelepítették. Az [[orosz forradalom]] után, 1918-ban Lettország kikiáltotta a függetlenségét, kezdetét vették a lett és a lív nemzeti mozgalmak. 1921 és 1926 között Lauri Kettunen finn nyelvész és Oskar Loorits észt enográfus öt lív nyelvű olvasókönyv jelent meg, ekkor alakult ki a ma is használatos, lett és észt helyesírási elveken alapuló lív irásrendszer. A kibontakozó lív nemzeti mozgalom egyik vezérlalkja [[Kōrli Stalte]] (németül: ''Karl Stalte'', lettül: ''Kārlis Stalte''), költő és műfordító volt. 1923-ban megalapították a Lív Szövetséget (lívül: Līvõd Īd, lettül: Līvu Savienību), a Szövetség otthonát jelentő Lív Házat finn, észt, lett és magyar támogatással építették meg a legnépesebb lív városban Mazirbében 1939-ben. Stalte vezetésével alakították ki a lív nemzeti jelképeket is, a költő ''Hazám'' című verse lett a lív hímnusz. 1939-ben kiadott egy 106 verset tartalmazó könyvet ''Līvlist vaimli loulrāntõz'' (''A lívek vallásos énekkönyve'') címmel, 1942-ben jelent meg Újszövetség-fordítása.

A [[Lív himnusz]] szövegét Karl Stalte (lívül: ''Kōrli Stalte'', lettül: ''Kārlis Stalte'') alkotta meg 1923-ban, a lív nemzeti mozgalom idején. A mű ugyanarra a dallamra írodott, amelyet a [[Fredrik Pacius]] szerzett 1848-ban a [[Finn himnusz|finn himnuszhoz]], és amelyre az [[észt himnusz]] is íródott, evvel akarták kifejezni a három nép egymás iránti szolidaritását. A Lív himnusznak több magyar fordítása is van<ref>Ezek közül az egyik megtalálható a [[Lív himnusz]] című szócikkben, Pánczél Adrienn irodalmi fordítása megtalálható a Finnugor kalauz 195. oldalán.</ref>, itt egy közel szó szerinti fordítást adunk: