„Muraszentmárton” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Története: Belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása |
a →Története: Elütések, nyelvtani javítások |
||
29. sor:
A mai település nevének első említése ''"Sancti Martini"'' alakban a zágrábi püspökség okleveléből, [[1334]]-ből datálódik. [[1478]]-ban ''"Zenth Marton"'', [[1501]]-ben ''"Sancti Martini Superior"'' ''(Felsőszentmárton)'', [[1507]]-ben ''"Mwrazenthmarthon"'' néven említik a források.<ref>Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.</ref>
Legősibb fennmaradt emléke a gótikus eredetű, később barokk stílusban átépített Szent Márton-templom. A település első temploma minden bizonnyal még fából épült. A késő gótikus templomot a [[15. század]] közepén szentelték fel. A község története szorosan kapcsolódik a Muraköz történetéhez. A századok során birtokosai a Lackfi, a Cillei, a Zrínyi, az Althan és a Festetics családok voltak. A [[16. század]]ban erre is terjedt a reformáció, melynek egyik lelkes támogatója volt Zrínyi György, a falu földesura is. Barátjának és bizalmasának Mallekóczy Miklós [[Bajcsa (település)|bajcsai]] várkapitánynak itt volt a birtoka és a családi sírboltja is, ahova [[1603]]-ban temették. Sírköve ma a csáktornyai múzeumban látható. Fia Miklós 1614-ben bárói rangra emelkedett és 1625 után Zrínyi Miklós özvegyét, Széchy Erzsébetet vette feleségül. Várkastélyuk az 1930-as évekig fennállt, ekkor rossz állapota miatt lebontották Anyagát a lakosság házainak építéséhez használta fel.
Vályi András szerint ''" SZENT MÁRTON. Horvát falu Szala Várm. földes Ura Gr. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, határja középszerű."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
35. sor:
Az itteni föld mindig termékeny volt, különösen a szőlőművelésre alkalmas, de virágzott a földművelés és az állattenyésztés is. A [[19. század]]tól sok helyi férfi dolgozott a Muraköz környező üzemeiben. [[1972]]-ig szénbánya is működött itt. Téglagyárában sokáig nehéz kézi munkával vetették a téglát. A 20. század elején kőolaj utáni fúrás közben termálvizet találtak a településen. Az első fürdőmedencét [[1931]]-ben építették.
[[1920]] előtt [[Zala vármegye]] [[csáktornyai járás
== Lakossága ==
|