„Lionel Jospin” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
a
1988-ban Mitterrand elnök újraválasztása után [[Michel Rocard]] miniszterelnök az Oktatási Minisztérium élére hívta Jospint. 1989. július 10-én megszavaztatta az ún. ''Loi Jospint'', amely a francia oktatási rendszer reformját, valamint a tanárképzés jelentős mértékű átalakítását tűzte ki célul. A ''Plan Universités 2000'' a felsőoktatás modernizálásával foglalkozott. A gimnazisták tiltakozó sztrájkja azonban meggyengítette pozícióját 1990-ben.
 
Jospin és [[Laurent Fabius]] mindig vetélytársak voltak, a rivalizálás 1990-ben a [[rennes]]-i kongresszuson érte el csúcspontját, és megbontotta a Szocialista Párt egységét. Jospin eltávolodott Mitterrand-tól. 1992-ben a helyhatósági választásokon vereséget szenvedtek a szocialisták, [[Édith CressonsCresson]] kormánya megbukott, és ezzel Jospin miniszteri karrierje befejeződött. Lemondott a pártban betöltött funkcióiról is. Nagyköveti posztra pályázott, amit [[Alain Juppé]] külügyminiszter nem támogatott.
1995-ben a Szocialista Párt jelöltjeként indult a francia elnökválasztáson. Nagy meglepetésre megelőzte [[Jacques Chirac]]ot az első fordulóban, a másodikban már alulmaradt Chiraccal szemben, a szavazatok 47,36%-át sikerült csak megszereznie.