„Lív nyelv” változatai közötti eltérés

2 926 bájt hozzáadva ,  5 évvel ezelőtt
Címkék: HTML-sortörés Hullámos ő – kalapos ű
# Mind a '''lívben''', mind a hozzá igazán közel álló '''észtben''' megtalálhatjuk az úgynevezett parancsoló avagy jusszív módot, ennek jele mindkét nyelv esetében a felszólító mód PFU ''*-k'' jeléből alakult ki, ezen funkcióját és a felszólító módtól elkülönülő alakját azonban csak ebben a két nyelvben találjuk meg. Az észtben ''-gu'',a lívben ''-õg'' formában.
# Bár az észtben és a lívben is létezik referatív mód, de '''csak a lívben''' szolgál ennek kifejezésére a létigével álló ''-iji/-ji'' képzős alak, a referatív mód minden valószínűség szerint balti hatásra honosodott meg, és mind az észt, mind a lív önállóan honosította meg saját belső elemeinek a felhasználásával.
 
===A lív igeragozási rendszer===
 
A lív igéknek:
* '''hat személye''': három személy az egyes és három a többes számban;
* '''hat módja''': kijelentő mód (indicativus), felszólító mód (imperativus), feltételes mód (condicionális),<br />parancsoló mód (jussiv), referatív mód (quotativus) és kötelező mód (debitivus);
* '''öt igeideje''': egyszerű jelen (praesens) és múlt (praeteritum),<br />valamint összetett jelen (perfectum), múlt (plusquamperfectum) és jövő idő (futurum perfectum)
* '''két igeneme''': cselekvő (activ) és szenvedő (passiv) igeneme van.
 
A '''parancsoló mód''' közvetett parancsolást kifejez ki, tulajdonképpen a felszólító módot helyettesíti a mellékmondatokban.
* ''Pōlab jumāltõ, laz ta tulgõ ja äbțõg.'' Kérjük istent, hogy jöjjön és segítsen.
* ''Ma brīḑiz tǟnda, algõ ta nei rõkāndõg.'' ’Figyelmeztettem őt, hogy ezt ne mondja.’
 
'''Referatív módban''' olyan kijelentések állnak, amelyeket a beszélő valaki mástól vett át, az állítással vagy nem ért egyet, vagy nincs tisztában annak igazságtartalmával. Gyakran mellékmondatokban fordul elő.
* ''Tämpõ līji prēmijd jaggimi.'' ’(Állítólag) ma van a prémium osztása.’
* ''Lešti vejjõm vadāks līvlizt vȯļļid oppõnd sǭrlizt kädst.'' ’A tőkehal vaddal [speciális háló] való kifogását a lívek (állítólag) a Saaremaa-beleiktől tanulták.’
 
A '''kötelező mód''' kötelességet, kötelezettséget fejez ki szerkezet formájában. A kötelező mód különleges a módok között, mivel, akire vagy amire a kötelezettség hárul, a mondatban részes esetben áll. Egy szerkezeten a kötelező módon túl más módok jelei vagy segédszavai is megjelenhetnek.
* ''Vīļa um agāņi, siedā um tīemõst pūdõks.'' ’A gabona pelyvás, meg kell tisztítani.’
* ''Mäddõn vȯlks vȯnd ätsmidēgõst mǟngamõst.'' ’Kellett volna játszanunk valamit.’
 
Az egyszerű igeidőkön túl a lívben található még egy '''összetett''' jelen idő is, amely a múltban kezdődő, de a jelenig ható cselekvések történések igeideje, és egy összetett múlt, amely régmúltat vagy az egyszerű múlt időhöz képest előidejűséget fejez ki.
* ''Siz täm āigis, ku ta um läpš vȯnd.'' ’Azokban az időkben, amikor ő gyerek volt.’
* ''Ta mǟdliz pigātagā amḑi kūožidi, kus ta igāniz vȯļ kǟnd.'' ’Eszébe jutott szinte az összes hely, ahol (korábban) járt.’
 
A lívben jelen idejű alakok kifejezik ki a '''jövő időt'''. Ugyan létezik összetett jövő idő, amely előidejűséget fejez ki, de ez gyakorlatilag nincs használatban.
* ''Ma altõb tūlda, siz līb sieldõm.'' ’Meggyújtom a tüzet, és akkor lesz fény.’
* ''Ma tulāb ildīņ, ku līb aigõ.'' ’Azonnal jövök, így lesz idő.’
* ''Sīḑštīž mēg irgõm aigõ.'' ’Innen fogjuk kezdeni mérni.’
 
==Szövegminta==
Névtelen felhasználó