„Diszkrét geometria” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
jav |
jav |
||
7. sor:
A diszkrét geometriának sok átfedése van a [[konvex geometria|konvex geometriával]] és a [[komputergeometria|komputergeometriával]], és közeli kapcsolatban áll a [[véges geometria|véges geometriával]], a [[kombinatorikus optimalizáció]]val, a [[rácselmélet]]tel, a [[diszkrét differenciálgeometria|diszkrét differenciálgeometriával]], a [[geometrikus gráfelmélet]]tel, a [[kombinatorikus topológia|kombinatorikus topológiával]] és a [[tórikus geometria|tórikus geometriával]] (ami nem a [[tórusz]] geometriáját jelenti). A [[kombinatorikus geometria]] a diszkrét geometria alágának tekinthető, amikor nem metrikus, hanem számossági problémákon van a hangsúly.
Habár a poliédereket és tesszellációkat már régóta tanulmányozzák, pl. [[Johannes Kepler|Kepler]] és [[Augustin Cauchy|Cauchy]], a modern diszkrét geometria kezdetei a 19. század végére tehetők. Az első témák: a minél sűrűbb körpakolás ([[Axel Thue|Thue]]), projektív konfigurációk ([[Theodor Reye|Reye]] és [[Ernst Steinitz|Steinitz]]), a számok geometriája ([[Hermann Minkowski|Minkowski]]), és térképszínezések (Tait, Heawood és Hadwiger).
==Híres témák==
| |||