„Herbert Spencer” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
elnézést, hogy ezt a lapot ilyen üresen hagyom, de az angol szöveg lefordításához most nincs erőm, magyar forrást pedig nem találtam |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
{{más|Herbert Spencer Gasser}}
'''Herbert Spencer''' ([[Derby]], [[1820]]. [[április 27.]] – [[Brighton]], [[1903]]. [[december 8.]]) angol filozófus, biológus, antropológus és [[Szociológia|szociológus]].
== Élete ==
Apja, aki matematikus volt, és nagybátyja Thomas, liberális pap, nevelték. Előbb mérnöki, később hírlapirói pályára lépett; 1848-1859-ben munkatársa volt előkelő angol folyóiratoknak, az Economistnak, a Westminster Review-nak, az Edinburgh Review-nak.
Ezek után főleg Darwin nézeteiből indulva számos nagy rendszeres műben filozófiai világnézetét dolgozta ki, melynek fő tételei a következők: szoros különbséget kell tenni a megismerhető és megismerhetetlen közt. A dolgok ősokát nem ismerjük, róla nem tudhatunk semmit. Hasonlóképp megmagyarázhatatlanok tér, idő, anyag, mozgás, erő, érzet, ész. Csak a végest ismerhetjük meg, csak az erre vonatkozó legegyetemesebb ismeretek rendszeres egysége a filozófia. A legfőbb igazság, melyet elérhetünk, az erő fenmaradása, ebből származtathatjuk le az erők viszonyainak állandóságát, hogy ugyanazok az erők ugyanazon körülmények közt ugyanazt az eredményt szülik. A természet folyamata pedig kettős: evolúció, kifejlés, azaz kiterjedése a mozgásnak és ezzel az anyagnak egésszé való egyesülése, és disszolució, feloszlás, a mozgás megszüntetése, az egésznek végeire oszlása. Minthogy a mostani világállapotban az evolúció uralkodik, Spencer rendszerét evolucionizmusnak nevezi és e gondolatát vezérfonalul használja az összes jelenségek sajátosságainak magyarázatára, a [[Föld]] képzésének, az élő szervezet alakulásának, a társadalomnak, nyelveknek, tudományoknak, művészeteknek magyarázatára. Az erkölcstant is erre az evolucionisztikus elvre alapítja, az egoizmust az altruizmussal kapcsolván egybe. Comte nézetét a fejlődés fokairól és a tudományok rendszeréről nem fogadja el. Érdemes megemlíteni, hogy Spencer a neki felajánlott Pour le mérite porosz érdemrendet visszautasította.
Magyarul Lechner László ismertette Spencer rendszerét a Magyar Philologiai Szemlében.
== Főbb művei ==
* Social statics (1851, 2. kiad. 1874)
* Principles of psychology (1855, 2. kiad. 1872)
* Essays (2 kötet, 1858-63)
* Education (1861, magyarra fordították Losonczy L. és Öreg János, Nagy-Kőrös 1875)
* A system of philosophy. I. First principles (1862); II., III. Principles of biology (1863-67); IV., V. The principles of psychology; VI-VIII. Principles of sociology; IX. X. Principlex of morality (1897)
* Data of ethics (1879)
* The classification of the sciences (1864)
* The study of sociology (14. kiadás 1889)
* Ceremonial institutions (1879., magyarul is megjelent Szertartásos intézmények c. alatt először a Budapesti Szemlében, azután külön)
* Political institutions (1882)
* Ecclesiastical institutions (1885)
* Descriptive sociology (6 kötet, 1873, munkatársai itt: Callier, Scheppig, duncan)
* The right of childrens (1879)
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Forrás ==
* {{Forrásjelzés-Pallas|szócikk=Spencer|url=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/093/pc009336.html#3}}
{{csonk-társ-kut}}
| |||