„V. Antiokhosz szeleukida uralkodó” változatai közötti eltérés

|}}

 

 

Apja [[I. e. 164|Kr. e. 164]]-es halálakor kilenc esztendős volt, így helyette Lüsziasz főminiszter kormányzott, noha az elhunyt uralkodó Philipposz nevű emberét nevezte ki régenssé. Lüsziasz eleinte folytatta a függetlenedni vágyó [[zsidók]] mozgalma, a [[Makkabeus-felkelés]] elleni harcot, de amikor Philipposz hadat gyűjtött ellene az [[irán]]i területeken, felhagyott [[Jeruzsálem]] ostromával, békét kötött, és keletre vonult. Itt sikerült is leszámolnia ellenlábasával. Eközben az eseményeket nyugtalanul figyelő [[Római Köztársaság]] követséget menesztett a szeleukida udvarba, hogy a [[I. e. 188|Kr. e. 188]]-as [[apameiai béke]] feltételeinek betartására emlékeztesse az uralkodót és miniszterét. A követség igényei azonban felkeléshez vezettek, melynek keretében meggyilkolták vezetőjét, Octaviust is. A zűrzavaros helyzetben [[I. Démétriosz Szótér|Démétriosz]], V. Antiokhosz [[I. e. 175|Kr. e. 175]] óta római túszként távol lévő unokafivére visszatért, és amint elfogta Lüsziaszt és a királyt, kivégeztette őket [[I. e. 162|Kr. e. 162]]-ben, magának szerezve meg a trónt.