„Joseph Wenzel Radetzky” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
link jav. |
|||
27. sor:
[[1813]] áprilisában a szövetségesek, az [[Habsburg Birodalom|Osztrák Császárság]], a [[Porosz Királyság]], és az [[Orosz Birodalom]] [[Karl Philipp zu Schwarzenberg|Schwarzenberg herceg]] tábornagyot nevezték ki a [[hatodik koalíciós háború|hatodik koalíció haderejének]] főparancsnokává. Radetzky vezérőrnagy tanácsosként a [[Udvari Haditanács|Haditanács]] tagja lett, és kinevezték Schwarzenberg vezérkari főnökévé. E minőségében komoly befolyása volt a Napóleon elleni szövetség uralkodóinak és tábornokainak tanácskozásain. Hadjáratokat vezetett [[1813]] és [[1815]] között. Nagy szerepe volt [[I. Napóleon francia császár|Napóleon császár]] legyőzésében.
Részt vett a [[Lipcsei csata|lipcsei győzelem]] megtervezésében. Új császári hadsereget állított fel, {{szám|311000}} katonából és {{szám|75000}} lovasból. [[I. Sándor orosz cár|I. Sándor]] [[Oroszország uralkodóinak listája|orosz cár]] [[I. Napóleon francia császár|Napóleont]] egyetlen nagy csatában akarta legyőzni [[Drezda]] mellett. Bár Schwarzenberg és Radetzky ellenezték a tervet, a cár keresztülvitte akaratát. A [[drezdai csata]] Napóleon győzelmével végződött. Radetzky egyenként akarta megverni Napóleon hadseregeit. Ilyen volt a [[kulmi csata]] Észak-[[Csehország (történelmi tartomány)|Csehország]]ban, [[1813]]. [[augusztus 29.|augusztus 29]]–[[augusztus 30.|30]]-án.
Radetzky [[1813]]. [[szeptember 4.|szeptember 4-én]] „A jövő hadműveleteinek tervezete” ''(„Entwurf für die künftigen Operationen”)'' c. írásában értékelte a szövetségesek ténykedését a [[drezdai csata|drezdai]], chlumeci, és [[katzbachi csata|katzbachi]] csatákban. Levonta a szükséges következtetéseket. Több vitairatot készített [[stratégia|stratégiáról]] és [[taktika|taktikáról]], ezeket később nyilvánosságra is hozták. [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] [[Szászország]]ban koncentrálta erőit. Radetzky a szövetséges haderőt három irányból vonultatta föl [[Lipcse]] ''(Leipzig)'' felé. A [[lipcsei csata|lipcsei csatára]] (a ''Népek csatájára'') [[1813]]. [[október 16.|október 16]]–[[október 19.|19]] között került sor. Napóleon teljes vereséget szenvedett. A három győzelmes császár kitüntetések sorát adományozta Radetzkynek. A háború további menetét Radetzky [[I. Sándor orosz cár|I. Sándor]] [[Oroszország uralkodóinak listája|orosz cár]] támogatásával vitte végig. A szövetséges hadseregek egyenesen [[Franciaország]] felé nyomultak, [[Ferenc magyar király|I. Ferenc császár]] eredeti terve ellenében, aki a [[Rajna]] menti védővonal állásaiba vonult volna.
35. sor:
Radetzky részt vett a [[brienne]]-i, az [[arcis-sur-aube|arcis]]-i, a [[champenoise]]-i és a [[párizsi csata|párizsi csatákban]]. [[1814]]. [[március 31.|március 31-én]], a három szövetséges császárral együtt győzelmesen vonult be [[Párizs]]ba, majd velük együtt tért vissza [[Bécs]]be, ahol [[1814]]–[[1815]]-ben részt vett a [[bécsi kongresszus]] megbeszélésein. Közvetítőként működött [[Klemens Wenzel Lothar von Metternich|Metternich]] osztrák kancellár és [[I. Sándor orosz cár|I. Sándor]] [[Oroszország uralkodóinak listája|orosz cár]] között, akik nem álltak egymással beszélő viszonyban.
[[Fájl:Radecky memorial plaque.jpg|thumb|200px|Emléktábla az [[Olomouc|Olmütz]]-i [[Edelmann palota]] falán ([[Csehország (történelmi tartomány)|Csehország]]).]]
== A bécsi kongresszus után ==
| |||